Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
HADIÜZEMEK A VÁROSBAN
A MAVAG győri telepének gépei, ahol rohamsisakokat89 és töltényhüvelyeket gyártottak, szintén áldozatul estek a bénításnak. 647 vagonba csomagolták a gyár gépeit és szállították Németországba.90 A gyár nagyságát és a háborús célokra előállított termékeinek fontosságát figyelembe véve valószínű, hogy a dolgozók közül azok kitelepítése megtörtént, akik az MVG-nél gyártott termékekhez kapcsolódó alkatrészeket gyártottak. Ez azonban a győri gyártelep munkásait nem érintette. A gyár gépeinek kiszállítása azonban megtörtént. Március 15-én a Nyilaskeresztes Párt és Hungarista Mozgalom éppen a MAVAG gyárban tartott nagygyűlést. Az újságcikk szerint több mint 1000 munkás vett részt a megmozduláson. A szónokok a gyári munkások szerepét magasztalták a hungarizmus keretén belül. Felhívták a dolgozók figyelmét arra, hogy fegyverrel is meg kell védeni a gyárat.91 A fenti cikk azt erősíti, hogy a gyár személyi állományának kitelepítése szervezetten nem valósult még meg. A nagygyűlésen elhangzott beszédek azt támasztották alá, hogy ezt valószínű, csak tervbe vették. A front gyors mozgása miatt azonban ez már nem valósulhatott meg. Alátámasztja ezt a feltételezésemet, hogy a nyugatról viszszajövők igazoló eljárásait vizsgálva — a MAVAG munkáslétszámához mérve — kevés dolgozót találunk ebből a gyárból. A Grab Textilipari Rt — bár katonai vezetés alatt állt — gépeit nem szállították el. Nem azért, mert nem voltak az ellátás, termelés szempontjából fontosak. Egyszerűen nem volt elegendő szállítási kapacitás. A város feladása előtt, német parancsra a gépekről leszereltették az ún. váltókerekeket, amelyek így használhatatlanná váltak.92A váltókerekek nem kerültek ki Németországba, szállítás közben érte utol a front a szállítmányt. Viszonylag gyorsan visszakerültek így a gyárba. A Cardo Faipari és Bútoripari Rt. az áprilisi bombázás során súlyosan megsérült. A gyár használható gépeit Kismegyerre telepítették és csökkentett kapacitással üzemelt. A gyár vezetése mindenképpen szabotálni próbálta a kitelepítést. A tulajdonos, minisztériumi ismerőseinek közbenjárására, első ízben egy nyugat-magyarországi helyszínt harcolt ki magának az áttelepülés helyszínéül, majd mikor ez nem látszott megvalósíthatónak, Németország svájci határa melletti várost szemelt ki magának. A kiszállítás végrehajtásának ily módon való lassítása a gépek és anyagok kitelepítését lassította, de megakadályozni nem tudta. 1945. márciusában 42 vagont állítottak össze a gyár gépeiből és faanyagából. A bevagonírozott gépek 16 vagont foglaltak el. A többi szállítóeszköz a gyár faanyagát és a dolgozókat volt hivatott kiszállítani Németországba.93 A munkások, akiknek Győrszabadhegyen kellett volna beszállniuk a szerelvényhez kapcsolt üres vagonokba, mégis szállítóeszköz nélkül maradtak. Ugyanis az történt, hogy a MÁV tévedésből 8915. kép 187. oldal. 90 DNSz 1946. április 17. 2. oldal. 91 GyNH: 1945. március 16. 2. oldal. 92 N. Magyar Tibor: Műbőrgyártás Magyarországon 1905-1980 című könyvében a 62. és 63. oldal. 93 DNSz 1946. május 20. 2. oldal.- 51 -
