Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
HADIÜZEMEK A VÁROSBAN
A fenti három gyáregység kitelepítése nagyon különböző módon történt. A kitelepítések sorrendisége a harci helyzet függvénye volt. Az autógyárból kikerült termékek kerültek azonnal a frontra, ezért ez maradt legtovább a harctér közelében. Az autógyár termékei a többi üzem kitelepítésében is fontos szerepet játszottak. A repülőgépgyárhoz a legmodernebb precíziós gépek kellettek, illetve működésükhöz stabil infrastruktúrát kellett biztosítani. Ez lehetett az oka annak, hogy elsőként lett kitelepítve. A totális kiürítést a dolgozók nem fogadták el. Nagyon sokan „nem”-et mondtak. Németországban azonban katonára és dolgozókra volt szükség. Az itthon maradó dolgozók számára a Győri Nemzeti Hírlapban 1945. január 28-án megjelent egy felhívás a Magyar Királyi Hadtest II./9 hadiüzemi személyzeti parancsnokától dr. Tímár Kálmán ezredestől. A HÜSZ parancsnoka felhívja a dolgozókat, akik nem jelentkeztek a németországi kitelepülésre és azokat is, akik jelentkeztek, de lemaradtak a vonatról, hogy a Munkácsy u. 1-5 szám alatt jelentkezzenek. Ez a felhívás 1945. február 9-én és 10-én is megjelent. Március 14-én is megismédődik a felhívás azzal a kiegészítéssel, hogy a jelentkezők a cigarettaadagot a teherpályaudvaron átvehetik. Alkalmas árnyalatok. 85 A hadiüzemek dolgozóinak kitelepítése tehát 1944 decemberétől 1945. március végéig folyamatos volt. A vállalat dolgozói között nemcsak az adott üzem alkalmazottai voltak, találhattunk velük utazó más-más szakmát gyakorló munkást, kisiparost, vállalkozót is.86 A VAGONGYÁRI ALKALMAZOTTAK KITELEPÍTÉSE Az alkalmazotti, tisztviselői állomány kitelepítésére februárban került sor. Az „önkéntességről”, az úti célról és az utazás módjáról nincs adatom. A számukra kiutalt és magukkal vitt élelmiszerszállító jegyzékből kaphattunk információt a pontos létszámról. 1945. február 23-án Sipőtz A Imre közellátási felügyelő a leiratában a Győri Magyar Waggon és Gépgyár Rt.-bői kitelepült 2417 főnyi alkalmazotti és családtagjai részére kiutalt élelmiszer mennyisége"a következő adatokat tartalmazta. 39q finomlisztet 17q EB lisztet főzéshez 97q EB finomlisztet (kenyérsütéshez) lOq hüvelyest szárazfőzelékhez (bab, borsó, lencse) 12q búzadarát 12q szárított tésztát A Magyar Vagon és Gépgyárból Németországba, illetve a protektorátus területére kitelepültek pontos számát nehéz megmondani, hiszen az autógyár esetén nincsen ada-85 MNL GYMSMGYL: XXV. 2. Népbírósági iratoki 825/1948: Halmi Dezső repülőgép gyári gondnok peranyaga. Az üzemszervezők ellátmányt kaptak „reprezentációs” célokra. Ebből a keretből vásárolták többek között a dohányt, ami 1945-ben nagy kincs volt. Ez a pénzeszköz szolgálta a (nyelv) tankönyvek megvásárlásának lehetőségét is. 86 A nyugatról visszajöttek igazolási eljárásainak dokumentumai között, jócskán találunk nem az adott üzem alkalmazásában lévő dolgozót is. Például borbély szakmájú, ezt a foglalkozást űző illető írta, hogy a Repülőgépgyárral települt ki.-49-
