Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
HADIÜZEMEK A VÁROSBAN
AZ AUTÓGYÁR KITELEPÍTÉSE Az autógyár dolgozói illetve a műszaki tisztviselői kar, szerkesztők, tervezők adminisztratív munkakörben dolgozó alkalmazottak is engedélyt kapott az üzemek Győr környéki falvakba történő kitelepülésre. A befogadó községek között volt Bakonyszentlászló, Csorna, Egyed, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Ménfőcsanak, Moson, Mosonszentmiklós, Tét, Zámoly. Az autógyár szerszámgépeit ideiglenesen, a dolgozókkal együtt a Lemezárugyárba helyezték ki.75 Az üzemeket és az alkalmazottakat középületekben, iskolákban, gazdaságokban helyezték el. Az autógyár egy részét Győr délkeleti peremére Sashegyre szállították ki.76 Az áttelepítés viszonylag lassan haladt a szállító kapacitás szűkös volta miatt. Az autógyár gépeinek Németországba való kitelepítése 1945. február elején kezdődött meg. A kitelepítési tervet a gyár főmérnöke, az autógyár szereldéjének főnöke készítette el. Német mérnökök felügyelete mellett történt a csomagolás és bevagonírozás. Március végéig 200-220 szerszámgépet szállítottak ki Krumauba (ma Cesky Krumlov). A kitelepítés a Botond, a Maros teherautókat és a páncélöklöt gyártó gépekre vonatkozott. (pontosan 215 gépet raktak autóra)77, de a már elkészült új alkatrészeket is becsomagolták. Az utolsó szállítmány csak 1945. március 27-én hagyta el a gyárat. A vagonokra rakodás a németek szerint rendkívül lassan haladt. Többször pisztollyal fenyegetőzött a két német mérnökkatona, akik a berakodás ellenőrzésével voltak megbízva. A gépek nagyrészt meghibásodva érkeztek meg Krumauba, csak a javítás után lehetett használni őket. Az autógyári dolgozók kitelepítésére vonatkozóan azonban már decemberben megindult az agitáció. A gyári munkások márciusig folyamatosan hagyták el az országot. A gyár főmérnöke és a közveden vezetés három Maros és két Botond autóval indult útnak Krumau felé március 27-én.78 A kitelepítést és bevagonírozást mindhárom gyár esetében német szakemberek irányították és felügyelték. A gyár alkalmazottai, ahol lehetett lassították a bevagonírozást. A népbírósági vallomások alapján tudjuk, hogy a gyár vezető tisztségviselői ellene voltak a gépek, emberek Németországba hurcolásának. Pattantyús Á. Imre különösen a Krumaui kiköltöztetést ellenezte. Kijelentette: „agépek így cseh területre kerülnek és a háború után nehezebb lesz a visszaszállításuk. ”79 A kitelepült dolgozók és hozzátartozók számadatai sajnos nem ismertek. 7512. kép 184. oldal. 76 MVG 158. oldal. 7713.kép 185. oldal. 14. kép 186. oldal. 78 MNL GYMSMGYL: XXV. 2. Népbírósági iratok 387/1947 Ferjencsik Béla vallomása. Vallomásában megemlíti, hogy Strahlendorff Gyula ezen a napon megjelent a gyárban néhány társával, és gépkocsikat követelt maguknak. A főmérnök tudomása szerint a párt iratait akarták Németországba kiszállítani. Négy kocsit vittek magukkal. A Ferjencsik perben Horváth Sándor igazoló bizottsági tag vallomásában elmondta, hogy az autógyár kitelepült dolgozói felmutatták azokat a papírjaikat, amelyben a vállalatvezetés utasítja őket a kitelepülésre. (A kitelepített gépek száma viszonylag jól megegyezik az egyes vallomásokban.) 79 MNL GYMSMGYL: XXV.2. Népbírósági iratok 1146/1946 Nyíri Imre vallomása.-45-
