Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
HADIÜZEMEK A VÁROSBAN
HADIÜZEMEK A VÁROSBAN A HADIÜZEMEK KITELEPÍTÉSE Az üzemek hadiüzemmé nyilvánításának jogi alapjait az 1939. évi II. tv. 107 § teremtette meg. A törvény értelmében ,,A minisztérium az Országos Iparügyi Tanács véleményének meghallgatása után elrendelheti, hogy m. kir. honvédség felszerelésére és ellátására szükséges cikke ki°,t és anyagokat a gyártásukra berendezett vállalat teljesítő képességének megfelelően meghatározott minőségben és mennyiségben, valamint megfelelően megszabott áron előállítson és szállítson"62 Az üzemek hadiüzemmé való besorolása a háborús évek alatt folyamatos volt, így egyre több és több üzem kapta meg ezt a — munkáltató, munkavállaló számára — sok előnnyel járó státuszt. Mivel a hadiüzemmé válás állandó megrendelést biztosított a vállalat tulajdonosai számára, a dolgozók közellátása pedig közpondlag biztosított lett, az üzemek mindent megtettek a biztonságot jelentő besorolás érdekében. Győr üzemeinek nagy részét 1945 márciusáig hadiüzemnek nyilvánították. 56 üzem működött ezzel a minősítéssel 1945. elején Győrben.63 A hadiüzemeket I. - III. kategóriába sorolták. A kategorizálás valószínűleg annak a függvénye lehetett, hogy a vállalat kapacitásának hány százalékát fordította hadiipari célokra. A termelési volumenük szerint kisebb vállalatok közellátás szempontjából nem szerepeltek az élelemigénylési listákon. A győri hadiüzemek teljes listáját így nem sikerült rekonstruálnom. Azok az adatok maradtak meg a levéltárban, amelyekben a hadiüzemek a Közellátási Hivatal felé adatokat adtak meg dolgozóik létszámáról az élelmiszer kiutalása miatt. A fellelhető adatok tehát a Közellátási Hivatal felkérésére készültek vállalatonként. A dolgozók fizikai munkavégzés szerinti csoportosítására azért volt szükség, mert a napi élelmiszer fejadag mennyisége eszerint lett megállapítva, hogy az alkalmazott nehéz, könnyű testi munkát végez, vagy esedeg szellemi dolgozó.64 Táblázatomban azok a cégek, ahol létszám adatok nem szerepelnek, vagy nem voltak hadiüzemek, vagy olyan besorolásuk volt, amellyel a dolgozók közellátása központilag nem a városon keresztül lett megoldva. Valószínű, hogy a háború befejezéséig nőtt a számuk az átminősített vállalatoknak, de pontos adatot erre nem találtam. Bár a felsorolt üzemek mindegyikéről biztonsággal nem állítható, hogy hadiüzem volt, mégis érdekes a háború utolsó évében a Győr városban működő vállalatok megnevezése, még akkor is, ha ez nem teljes körű. A hadiüzemi minősítést el nem nyerő vállalatok is, hogy a munkaerő piacon ne legyenek hátrányos helyzetben, megszervezték dolgozóik számára az élelmiszer ellátást. 62 1939. évi II. tv. 107.§ (lbek.) 63 MNL GYMSMGYL:. IV. B. 451. a 230/1945. Főispáni bizalmas iratok: 1945. 2. doboz. Detektív hangulat jelentése. (Hain Péter) 64 GyMJVL: IV. B 1407/a Polgármesteri iratok VII. 944/163 A nehéz testi munkások zsíradagját havi 0,96 kg-ban a tesd munkások és normálfogyasztók (polgári lakosok) fejadagja 0,60kg-ban állapították meg.-35-