Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)

NÉMET MEGSZÁLLÁS ALATT

széd lehetett szűk körben a főhadnagy katonai múltja a kortársak között. A gyanú, hogy a polgármester valamilyen szerepet játszott volna történelmünk ezen gyászos fejezetében, nagyon negatívvá tenné a személyiséget.

A Vajdasági Levéltárban, Újvidéken kutattam tovább, hogy dr. Karsay Árpád itteni ténykedésére fényt derítsek, és lehetőségek szerint tisztázzam, hogy adatait egyszerűen az állomány mentése miatt, vagy „bűnössége” miatt, tüntették el.

Újvidéken és Vajdaságban 1945-ben a rendőrök házról-házra jártak és kérdőívek kitöltése és személyes beszélgetések során összegyűjtötték az áldozatok és a bűntetteket elkövetők adatait. Három könyvet állítottak össze. Az első és a harmadik könyv 1135 és 1233 névvel a megszállók és segítőik nevét, beosztását és a bűnesetet írja le. A második könyv az áldozatok meghurcoltatását taglalja. Az első és a harmadik kötet, tehát a megszállók és segítőik névsorát átvizsgálva, nem találtam meg volt polgármesterünk nevét. Közvetlen a háború után a visszaemlékezések alapján felvett vallomásokat csak megfelelő kritikával szabad forrásként elfogadni. A helyzetet elemezve láthatjuk, hogy itt a visszaemlékezők nem elvettek, hanem az események logikája alapján még hozzátettek, vagy tehettek a történésekhez. így a forráskritika nem gyengíti, hanem erősíti a levont következtetést. Tehát teljes biztonsággal állíthatjuk, hogy dr. Karsay Árpád Újvidéken töltött katona ideje alatt semmilyen fellelhető háborús bűnt nem követett el.39 Az a kérdés, hogy katonaként miért dolgozott a rendőrségen, amiért még kitüntetést is kapott, és amiért azt a védettséget élvezte, hogy a ténykedése titokban maradjon, még mindig nyitva marad. Ha a kor városi történéseit vesszük szemügyre, akkor erre a kérdésre is kaphatunk megnyugtató választ.40

A Zentai Újság 1941 augusztusában közli, hogy a belügyminiszter a visszafoglalt Szabadka, (Újvidék) Zenta, Magyarkanizsa városokban magyar királyi rendőrséget szervez. Ezek a rendőrségek 1941. augusztus 16-án kezdték meg ténykedésüket. Ezek után a rendőrség ügyintéző hatáskörébe tartozó ügyekben a rendőri büntető bíráskodást első fokon a rendőrhatóság vezetője gyakorolta.41 A megszállt területek azonban a katonai közigazgatás alá tartoztak, tehát érthető, miért találhatunk rendőrségi tapasztalattal rendelkező katonát a szerveződő rendőrség kötelékében, talán éppen annak felállítását segítendő. Megállapítható tehát, hogy az „újvidéki ténykedéséről” szóló újságcikkek csak rossz ízű pletykák voltak. Az a tény, hogy sok más katona személyi anyagával együtt dr. Karsay Árpád iratai is megsemmisültek, magyarázza tehát, hogy ez a védelem nem egyes személyek esetében, hanem a teljes rendőrségi, katonai állományra vonatkozhatott. Egyéb iratok a katonaságnál eltöltött időkről — mint említettem — sajnos, nem állnak rendelkezésre.

39 Vajdasági Levéltár Újvidék: F/183 8668 Zlacsni Okopatora u nichonich pomagacsa Vojvodine I. Grupp maszovnyich zlacsina Ulazak, III. Grupp maszovnyich zlacsina Ulazak,

40 7. kép 181. oldal.

41 Zentai Újság 1941. augusztus 8. XX. évfolyam 87. szám 2. oldal.-26-