Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)

NÉMET MEGSZÁLLÁS ALATT

a nyitott ajtó miatti légnyomás okozott. Az óvóhelyek belső termei — a szabályok szerint — vakolatlanul maradtak, vagy az átalakítás során le kellett verni a belső pucolást. Ezt a szabályt egy másik tragédia tapasztalata után fogalmazták meg. A légnyomás miatt leomló vakolat porfelhője okozott fulladásos halált egy esetben az óvóhelyen.

Mivel az ipartelepek voltak a bombatámadásnak legjobban kitéve, Gyárvárosban is (a vállalatok által épített légópincéken túl) öt óvóhely épült vasbetonból, melyek mindegyike több helységből (négy) állt. Másfél méterre süllyesztették le az építés során a légópincéket, amelyek födémje 20 cm oldalfalai 40 cm vastag vasbetonból készültek. A falakat és a födémet 60 cm vastag földdel erősítették meg. Ezek nem mindegyike védett meg a bombától teljes egészében, hiszen a tetejüket a közvetlenül ráeső több száz fontos robbanószerkezet át tudta törni.18

A nagyobb vállalatok, mint az MVG, MAVAG, Cardo, Grábgyár, Győri Textil az üzemek területén is építettek óvóhelyeket.19 Az április 13-i bombatámadás során a Kölcsey utcában felépült óvóhely találatot kapott és beszakadt a teteje.

Gyárvárosi óvóhelyek:-Mátyás étterem alatt -Tompa és a Bolyai Farkas utca sarkán -Bolyai Farkas u.24.20 -Nagysándor és Bajza u. sarkán -Kölcsey utcában voltak találhatók.

„Vigasztalásképpen” a Győri Nemzed Hírlap azonban megírta, hogy az óvóhely találat esetén is védi a helységeinek sarkaiban elhelyezkedőket.

Révfaluban a Torkos kastély21 alatt található nyilvános óvópincében is tragédia történt. 1944. november 17-én, talán a villa kertjében álló gépjárművek miatt lett gyanús az épület az ellenséges bombázók számára. A találatot kapott óvóhelyen 61 személy lelte halálát22. A légópince romok alól való kibontása után túlélőket is találtak mentők.23

A külvárosi kertes családi házakban is sor került kisebb óvóhelyek kialakítására. A földbe ásott kisméretű egy-két család befogadására alkalmas helység mélysége 170-180 cm volt, amelyet fagerendákkal hidaltak át, pallókkal fedték le és kb. másfél méter magas földhányással tették biztonságossá. Az óvóhely belsejében a „falakat” pad formájúra alakították ki és deszkával burkolták be. A riadó időtartama alatt a család ülve várhatta meg a bombázók távozását. A külső kerületekben, a családi házakban élők védelmére hivatott óvóhelyek építése márciusig folyamatos volt. A polgármester decemberi jelentése 479 építési engedély kiadásáról és 170 használatbavételi engedélyről

18 Az óvóhely építésének egyik alapszabálya volt, hogy a légópince teteje ne legyen lapos, mert így szenvedné el a legnagyobb sérülést. Sajnos a fenti óvóhely nem e szerint az alapelv szerint épült fel.

19 2. kép 177. oldal.

20 3. kép 178. oldal.

21 4. kép 179. oldal.

22 5. kép 180. oldal.

23 Perger Gyula: A pusztulás képei Dobos Vilmos felvételei Győr 1944-es bombázásáról. Xantus János Múzeum 2010. 123-1124. oldal.-20-