Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
A VÁROS KIHURCOLT, ELMENEKÜLT LAKOSSÁGÁNAK VISSZATÉRÉSE Menekültek, hadifoglyok hazatérése
A nyilatkozatok, amelyeket az igazolandónak kellett kitölteni, rendkívül részletesen firtatta az igazolandó személy életkörülményeit 1939-től. A személyi adatokon túl a lakáshelyzetét tisztázó kérdések következtek. A munkához való viszonyát faggató sorok az iskolai végzettségre, a foglalkozásra, munkahelyre és előző munkahelyre vonatkoztak, illetve egy kérdés az utolsó előléptetésének időpontját firtatta. Az igazolandó vagyoni helyzetére is kíváncsiak voltak a kérdéssor összeállítói. A további információkat a katonasággal kapcsolatban feltett kérdésekre várták. Valószínű, nagy súllyal szerepeltek azon kérdésekre adott válaszok, amelyek a német hadsereg, rendőrség, SS, Volksbund tagságra vagy esetleges kapcsolatra kérdeztek rá. (pozitív választ az ezt firtató kérdésekre nem találtam) A kitelepülésre vonatkozó kérdést úgy tették fel, hogy „Járt-e kiküldetésben, Németországban”. Szinte mindenki félreértette a kiküldetés szót és a szó eredeti értelme szerint válaszolta meg. A kérdezők tisztázták az igazoló eljárás során ezt a kérdést, miután piros irónnal vezették a kérdőívre minden igazolandó személy esetén a kiutazás, kitelepülés időpontját.307 Tettek fel kérdést az igazolandó személy kitüntetéseivel kapcsolatban is. A nyilas időkben a hatalom iránti lojalitását firtató kérdésekre úgy kapták meg a válaszokat, hogy rákérdeztek, mely lapokat járatták, vagy mely lapokban publikáltak? A közalkalmazottak igazolási kérdéssora ennél bővebb volt. A kérdőív nagy hangsúlyt helyezett a zsidó deportálások utáni esetleges lakáscserére illetve a zsidó vagyonokkal való kereskedésre. Az igazolandók gyakran önéletrajzzal egészítették ki nyilatkozatukat. Az igazoló bizottságoknak a jogköre arra terjedt ki, hogy akinek múltjában kisebb bűnt találtak, feddésbe részesítették. Nagyobb felróható múltbéli ténykedés esetén vezető beosztásra alkalmatlannak találhatta a kérelmezőt illetve pár évig kizárhatta az előrelépését a testület. Amennyiben olyan észrevétel jutott el a bizottsághoz, amely már csak bírósági tárgyalás keretén volt elbírálható, a bizottság a Népbíróság elé utalta az ügyet. Azok, akik már túljutottak egy eljáráson és igazoltnak hitték magukat, sem lehettek nyugodtak. Elég volt egy feljelentés és új eljárás alá vonták őket, vagy népbíróságon kellett megvédeniük magukat. így járt a vármegye jegyzője is. Kiszolgálta hűen a vármegye nyilas vezetőségét, gondolkodás nélkül végrehajtotta utasításaikat. Nem is tehetett volna mást. Az ostromot Győrben vészelte át és az első közmunka alól felmentettek sorában találhattuk a nevét. Dolgozott, mint előtte mindig. Sikeresen vette az igazolási eljárást is, mégis 1946-ban a népbíróságon kellett megvédenie magát. 1946-tól valósult meg Legeza János vezérőrnagy terve. Azok a menekültek ugyanis, akik bár hazajöhettek volna, Németországban, Ausztriában, Csehszlovákiában maradtak, az elhurcolt magyar javak felkutatásában és hazahozatalában segédkeztek. Amennyiben az eljárás vagy a népbírósági per során ezt a ténykedést igazolni tudták, számíthattak a per számukra kedvező kimenetelében. 307 Ezek az emlékezet alapján megjelölt kiutazási időpontok jó információt adtak arról, mikor mennyien utaztak ki a birodalomba.-136-
