Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)

A VÁROS KIHURCOLT, ELMENEKÜLT LAKOSSÁGÁNAK VISSZATÉRÉSE Menekültek, hadifoglyok hazatérése

A nyilatkozatok, amelyeket az igazolandónak kellett kitölteni, rendkívül részletesen fir­tatta az igazolandó személy életkörülményeit 1939-től. A személyi adatokon túl a la­káshelyzetét tisztázó kérdések következtek. A munkához való viszonyát faggató sorok az iskolai végzettségre, a foglalkozásra, munkahelyre és előző munkahelyre vonatkoz­tak, illetve egy kérdés az utolsó előléptetésének időpontját firtatta. Az igazolandó va­gyoni helyzetére is kíváncsiak voltak a kérdéssor összeállítói. A további információkat a katonasággal kapcsolatban feltett kérdésekre várták. Valószínű, nagy súllyal szerepel­tek azon kérdésekre adott válaszok, amelyek a német hadsereg, rendőrség, SS, Volksbund tagságra vagy esetleges kapcsolatra kérdeztek rá. (pozitív választ az ezt fir­tató kérdésekre nem találtam) A kitelepülésre vonatkozó kérdést úgy tették fel, hogy „Járt-e kiküldetésben, Németország­ban”. Szinte mindenki félreértette a kiküldetés szót és a szó eredeti értelme szerint vá­laszolta meg. A kérdezők tisztázták az igazoló eljárás során ezt a kérdést, miután piros irónnal vezették a kérdőívre minden igazolandó személy esetén a kiutazás, kitelepülés időpontját.307 Tettek fel kérdést az igazolandó személy kitüntetéseivel kapcsolatban is. A nyilas időkben a hatalom iránti lojalitását firtató kérdésekre úgy kapták meg a vála­szokat, hogy rákérdeztek, mely lapokat járatták, vagy mely lapokban publikáltak? A közalkalmazottak igazolási kérdéssora ennél bővebb volt. A kérdőív nagy hangsúlyt helyezett a zsidó deportálások utáni esetleges lakáscserére illetve a zsidó vagyonokkal való kereskedésre. Az igazolandók gyakran önéletrajzzal egészítették ki nyilatkozatu­kat. Az igazoló bizottságoknak a jogköre arra terjedt ki, hogy akinek múltjában kisebb bűnt találtak, feddésbe részesítették. Nagyobb felróható múltbéli ténykedés esetén ve­zető beosztásra alkalmatlannak találhatta a kérelmezőt illetve pár évig kizárhatta az előrelépését a testület. Amennyiben olyan észrevétel jutott el a bizottsághoz, amely már csak bírósági tárgyalás keretén volt elbírálható, a bizottság a Népbíróság elé utalta az ügyet. Azok, akik már túljutottak egy eljáráson és igazoltnak hitték magukat, sem lehettek nyugodtak. Elég volt egy feljelentés és új eljárás alá vonták őket, vagy népbí­róságon kellett megvédeniük magukat. így járt a vármegye jegyzője is. Kiszolgálta hűen a vármegye nyilas vezetőségét, gondolkodás nélkül végrehajtotta utasításaikat. Nem is tehetett volna mást. Az ostromot Győrben vészelte át és az első közmunka alól fel­mentettek sorában találhattuk a nevét. Dolgozott, mint előtte mindig. Sikeresen vette az igazolási eljárást is, mégis 1946-ban a népbíróságon kellett megvédenie magát. 1946-tól valósult meg Legeza János vezérőrnagy terve. Azok a menekültek ugyanis, akik bár hazajöhettek volna, Németországban, Ausztriában, Csehszlovákiában marad­tak, az elhurcolt magyar javak felkutatásában és hazahozatalában segédkeztek. Amennyiben az eljárás vagy a népbírósági per során ezt a ténykedést igazolni tudták, számíthattak a per számukra kedvező kimenetelében. 307 Ezek az emlékezet alapján megjelölt kiutazási időpontok jó információt adtak arról, mikor mennyien utaztak ki a bi­rodalomba.-136-

Next

/
Oldalképek
Tartalom