Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)

A VÁROS KIHURCOLT, ELMENEKÜLT LAKOSSÁGÁNAK VISSZATÉRÉSE Menekültek, hadifoglyok hazatérése

IGAZOLÓ ELJÁRÁSOK A háborús bűnök elkövetőit, a németbarát illetve nyilas szervezetek tagjainak felelős­ségre vonását, vagyonuknak elkobzását, a közhivatalok fenti elemektől való megtisztí­tását a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front már a fegyverszünet megkötése előtt fel­vette programjába. Az Ideiglenes Nemzeti kormány 1945. január 4-én hozta létre az Igazoló Bizottságokat, hogy a közhivatalok, tisztviselőinek és tisztségviselőinek 1939. szeptember 1 -je utáni tevékenységüket megvizsgálják. Az igazolási eljárásba bevonták a közigazgatás, a bíróság, a közoktatás, a hadsereg, az állami vállalatok, intézmények alkalmazottait. A bizottságok a legális pártok egy-egy küldöttéből és a főispán egy jogi­lag képzett jelöltjéből állt. Az alkalmazottaknak arról kellett nyilatkozniuk, hogy a fenti időszakban elkövettek-e népellenes cselekedetet, illetve a betiltott pártok, civil moz­galmak, szerveződések tagjai voltak-e. Fontos kérdés volt a vizsgálat szempontjából, hogy az ostromot megelőzően elhagyták-e az országot vagy nem. Amennyiben nyugat­ra távoztak, mekkora volt a kényszerítő erő. Kihurcolták őket, mint a leventéket vagy saját akaratukból, önkéntesen távoztak nyugatra? Az igazoló eljárás alá vont egyének­nek egy negyvenhét kérdésből (1946-tól a feltett kérdések száma a felére csökkent) álló kérdőívet kellett kitölteni. Az Igazoló Bizottságnak az eljárás kezdete előtt 8 nappal nyilvános médiumban közzé kellett tenni a nyilatkozattevők névsorát, abból a célból, ha valaki népellenes cselekedetéről tud, azt jelentse be az Igazoló Bizottságnál. Erre azért volt szükség, hogy kontrollálják az írásban önként bevallottak igazságtartalmát. Az első Igazoló Bizottság a közigazgatás aktuális prominenseinek és saját tagjainak igazolásával kezdte munkáját. A megnövekedett feladatok szükségessé tették, hogy a bizottságok számát bővítsék. Győrött, a területeket egymás között felosztva, nyolc Igazoló Bizottság működött. Az igazolások kezdetén öt bizottságot állítottak fel. Az öt bizottságnak olyan sok munkája volt, hogy felállítottak egy hatodikat. Majd ’946-ban még két speciális bizottság létrehozására is sor került. A nyugatról hazatelepültek és a katonákat igazoló bizottságok is megkezdték munkájukat.- I. sz. Igazoló Bizottság vizsgált területei: vármegye alkalmazottai, városi alkal­mazottak, Magyar Vagon és Gépgyár, banktisztviselők, Hangya Szövetkezet, rendőrség, nyomdászok, vállalkozók, Hellas kesztyűgyár. Az igazoltak nagy száma miatt folyamatosan alakították meg az új bizottságokat. így a továbbiak­ban a területi beosztás megfigyelhető az igazoló bizottságok munkájában.- II. sz. Igazoló Bizottság: városi alkalmazottak, MAVAG, kórházi dolgozók, törvényszéki dolgozók.- III. sz. Igazoló Bizottság: rendőrség, MÁV, Győri Textil Művek, Cardo, Grab, ügyvédek, községek, tanítók, Keffel.- IV. sz. Igazoló Bizottság: MÁV .- V. sz. Igazoló Bizottság: hengermalom, bankok, takarékpénztárak, kisebb vál­lalatok.- VI. sz. Igazoló Bizottság: kereskedők, iparosok, vállalkozók.- Nyugatról visszajöttek speciális Igazoló Bizottsága.- 24. honvéd kiegészítő parancsnokság Igazoló Bizottsága.- 135-

Next

/
Oldalképek
Tartalom