Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
AZ ÉLET ÚJJÁSZERVEZÉSE GYŐRBEN
beszolgáltatva. A jelentés megjegyzi, hogy az oroszok által önkényesen elvett állatok száma is jelentős volt.268 A második negyedéves mennyiségek a vármegyére nézve elrettentőek:-32 500 q búzát és rozsot, -1500 q árpát és zabot, -2750 q babot és borsót, -12 000 q tengerit, -1000 q napraforgót, -3000 q burgonyát, -600 q zöldséget, -3000 q tejmennyiséget vajnak, sajtnak feldolgozva, -130 000 db tojást, -20 q paprikát, -11 000 db szarvasmarhát, -6500 db birkát, -3000 db sertést kértek beszolgáltatni. Az orosz katonai parancsnokságok között a szervezettség és a kapcsolattartás nem volt tökéletes.269 Május 10-én a pannonhalmi járás szolgabírájánál két orosz tiszt jelentkezett a téti parancsnokságtól. Közölték az elöljáróval, hogy az alispán által a járásra kivetett terményeket, állatokat nem Győrbe, hanem Tétre kell szállítani, mert az ő járása ehhez az orosz körzethez tartozik. Az eddig már Győrbe leadott mennyiség pedig nem számítható be a negyedéves beszolgáltatandó mennyiségbe. A szolgabíró, akinek a járása nem egy kimondottan mezőgazdasági területen feküdt, már az előzőleg kirótt mennyiséget sem tudta a gazdáktól begyűjteni. Levelében kért eligazítást a főispántól, mit tegyen ebben az esetben. A vármegye ezután, a beszolgáltatás megkezdése előtt felmérte a készleteket úgy, hogy minden gazdának kg-ra pontosan be kellett diktálnia a rendelkezésére álló termény mennyiségét. A főszolgabírók az így elkészített listákat jutatták el az alispánhoz, aki a fejadagok, és a már az oroszoknak az adott negyedévben beszolgáltatott mennyiségek összevetése után állapította meg járásokra lebontva, a leadandó kvótát. Alapelvként kezelték, hogy az állatállomány megőrzése érdekében a tenyészállatokat nem viszik el, illetve elsősorban a módosabb, több terménnyel rendelkezőknek kellett többet leadni, nehogy az utolsó állat elvitelével az élet lehetőségei szűnjenek meg egyegy szegény családnál.270 A megállapított kvótákon túli extra kívánságok is megjelentek. Például Győr városának — az orosz parancsnokság május 17-i kérése alapján 500 kg újhagymát, 500 kg retket, 500 kg salátát kellett beszolgáltatnia. A primőrök begyűjtése nagyon sok nehézséget okozott a vezetésnek. Időközben az ipari gyárak újraindítására is égetően szükség volt. A főispáni hivatal a beszolgáltatás mérséklésével akarta vonzóvá tenni a gyári munkát. Ezért az ipari munkásokat adó járásoknak csökkentette a már kirótt beszolgáltatandó mennyiségeket. A sokoróaljai járásnak 75 db, a pannonhalmi járásnak 80 db, a tósziget-csilizközi járásnak 100 db szarvasmarhával kevesebbet kellett beszolgáltatnia, mert több munkás vállalt a fenti falvakból győri gyárban munkát. Az így kiesett leadandó szarvasmarha mennyiséget még 125 db állattal és 100 db sertéssel megnövelve az „új ellenségnek”, a magyaróvári járás sváb falvainak kellett leadnia. 268 MNL GYMSMGYL: XXI. 1. Főispáni iratok 1945. 1. doboz. Véleményem szerint az első negyed itt április hónapot jelent, hiszen a második negyedévre beszolgáltatandó mennyiség országos szinten április 28-án lett megállapítva és május hónap elején ért a vármegyébe a miniszter körrendeleté a második negyedre vonatkozóan. Nincs szám. 269 MNL GYMSMGYL: XXL 1. Főispáni iratok 1945. 1 doboz. 270 MNL GYMSMGYL: XXL 1. Főispáni iratok 1945. 1 doboz.- 121 -
