Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
AZ ÉLET ÚJJÁSZERVEZÉSE GYŐRBEN
A vidékre menekültek jó része nem is tudott a visszaköltözési határidőről. Ezt élte át eg}' a Nemzeti Bizottsághoz segélykérő levelet író panaszos is. Családjával apósánál lakott egy győri családi házban a bombázásig. A pusztítás arra sarkallta mindkét családot, hogy Győr környéki falvakban, rokonoknál kérjen és kapjon menedéket. Itt érte őket az ostrom és a megszállás. Apósa, aki nemzeti szocialista képviselőként is ténykedett, időközben elhunyt. A kötelező visszaköltözés híre ideiglenes lakóhelyére csak április 20-án érkezett meg, így késve, 24-én ért vissza a városba a lakást elfoglalni. Egykori lakóházának ajtajára már ki volt írva, hogy „Es$ a bátrat a Magfar Kommunista Kárt részére lefoglalták”. Panaszosunk kiderítette, a házba már jóval a határidő lejárta előtt lakót költöztettek. Az indok: a házat nemzeti szocialista képviselő lakta. A ház újbóli kiutalásával azonban egy „ártadan” családot is sújtottak. A helyzetet még bonyolította, hogy a házban lévő ingóságaikhoz sem jutottak hozzá. Kérte a Nemzeti Bizottságot, családja és anyósa részére utaljanak ki egy lakást, illetve engedélyezzék bútoringóságuk jogos vissza juttatását.262 Olyanok is jelentős számban éltek a városban, akik azt látták, hogy kényszer szülte lakhatási körülmények között kell élniük, miközben sok lakás üresen áll. Felerősítette ezt az érzést az is, hogy a „gyáván” elmenekültek nem is érdemlik meg, hogy lakóhelyük legyen a városban. A visszaköltözési határidő lejárta után a városi lakáshivatal volt illetékes a lakóingatlanok elosztásában. A lakáselosztás elveit több szervezettel megtárgyalta a hivatal és csak ezután alakította ki álláspontját. Különös figyelmet fordítottak az elhurcolt zsidók elkobzott ingóságainak, ingatlanjainak összeállítására. A lista összeállítása után a Zsidó Tanács is felülvizsgálta a deportáltak lakásának és ingóságának a jegyzékét. Nagyon sok lakás állt még áprilisban is üresen. Ezekre jelentették be igényüket, akiknek a lakása elpusztult vagy azok a rászorulók, akik vidékről visszaérkeztek kényszerű száműzetésükből, hiszen a bombázások során lakásuk romba dőlt. A visszatértek között több kényszerből vidékre távozott hadiüzemi dolgozó, alacsonyabb posztot betöltő nyilas, és kevés deportált kereste régi otthonát. A dolgozók nagy része időközben elhelyezkedett. Ok a munkájukkal, közmunkával hozzájárultak az újjáépítéshez, úgy gondolták, hogy a családjukkal nyugatra hurcolt munkatársaik, gyávaságból mentek el. A nyugatról folyamatosan visszaérkezőkre így nemcsak a szűrőtáborok okozta félelem, illetve az egykori munkahelyen a kollégák megvetése várt, hanem esélyük volt arra is, hogy házukban, lakásukban már idegen család tartózkodik. Minden visszatérő szerette volna régi ingatlanát elfoglalni és a saját bútorait visszakapni, ám a régi ház vagy lakás több esetben akkorra már lakott volt. Bútoraikat pedig időnként más családoknál találták meg. A kibombázott családokat ugyanis üres ingatlanokba helyezték el, az elhagyott bútorokat pedig egy raktárból osztották szét a rászorulók között. Szabad lakás, bútor nincs, viszont mindkét kérelmező félnek igaza volt. A lakáshivatal a viták elkerülése miatt ahhoz a módszerhez folyamodott, hogy döntését a vitás felek jelenlétében tárgyalta meg, és hozta meg a döntését. Ezzel azt szerette 262 MNL GYMSMGYL: XVII. 1. Győr Város Nemzeti Bizottságának iratai 1. doboz- 118-
