Torma Attila: Győr a II. világháború sodrásában - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 15/2014 (Győr, 2014)
Bevezetés
fontos könyv - már a kutatásom tárgyává tett vészkorszak legelvadultabb eseményeit dolgozza fel. A város élete szempontjából azonban nemcsak ezek a történések voltak meghatározóak. Számos munkát olvashatunk még a korról, melyek mindegyike csak rész témát dolgozott fel. Az 1945. évi, a város életével foglalkozó összefoglaló krónika, illetve a menekültekkel foglalkozó mű még nem került a kezembe. Egy-egy fontosabb momentumra fókuszálva találhatunk dolgozatokat. Ezek azonban sokszor csak a nyilas vagy a szovjet diktatúrára, azok egy konkrét elemére világítanak rá, miközben az itt élőknek naponta kellett reagálniuk valamilyen formában a történésekre. A győri lakosok, apáink, nagyapáink a mindennapok sodrásában, természetesen nem tudták, nem tudhatták külön választani a különböző ideológiák szörnyűségekbe merevedett valóságát, az életük szempontjából oly fontos változásokat, borzalmakat, szenvedéseket, amit a felettük átrohanó nagyhatalmak ámokfutása sorsként juttatott nekik. Dolgozatomban az év legfontosabb, az itt élőket közvedenül érintő eseményeket szeretném bemutatni. A munkám fő vonulata azonban a ki- és a visszatelepülök létszámát vizsgálja. Milyen határ választja el a kitelepülőket a kitelepítettektől? Azt kutattam, hogy a háború utolsó hónapjaiban, mikor voltak a tömeges kitelepülések? Kiket hurcoltak el, kik mentek saját elhatározásból? Milyen volt az életük Németországban a háború alatt és világégés befejezése után? Hogyan tudtak hazatérni a visszajönni szándékozók? Milyen élet várt itt rájuk? Természetesen nem lennének emberileg érthetőek az egyes csoportok kihívásokra adott döntései, ha a társadalmi környezetet, amelyben ez megtörtént, megtörténhetett, nem mutatnám be. Nagy figyelmet fordítottam az év során regnáló polgármesterek bemutatására. Dr. Karsaj Árpád személyi anyagából a fellelhető dokumentumokat a szombathelyi levéltárban összegyűjtött adatok gazdagították, de Újvidéken a Vajdasági Levéltárban való kutatásaim eredménye is hozzájárult ahhoz, hogy hitelesebb kép alakulhasson ki dr. Karsay Árpád kinevezett győri polgármesterről. A kapcsolódó helyszíneket, eseményeket, saját képeslap gyűjteményemből, saját fotóimból, illetve számomra elérhető forrásokból gyűjtött fotókkal szemléltetem. Anyaggyűjtésem során túlélőket is sikerült megkérdeznem. Az ő visszaemlékezéseiket, illetve a vagongyári műszaki tisztviselő menekültként papírra vetett naplóját — szerkesztve — pedig a második részben csatolom a dolgozathoz. Kutatásomat a megyei könyvtárban a kor újságjainak elolvasásával, illetve a témához kapcsolódó újságcikkek kigyűjtésével kezdtem. Itt szeretném megköszönni a könyvtár helyismereti részleg dolgozóinak számomra nagyon fontos segítségét. A Győr-Moson-Sopron megye Győri Levéltárban, és a Győr Megyei Jogú Város Levéltárban való kutatásom sok forrásanyagot biztosított számomra, még akkor is, ha a dokumentumok száma viszonylag csekély, hiszen jelentős részük megsemmisült, vagy megsemmisítették. A levéltári munkámban mindkét levéltár dolgozóinak segítségéért tartozom köszönettel.- 10-
