Perger Gyula: Győr-Újváros népessége II. József uralkodása alatt 1785 - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 14/2011 (Győr, 2011)

Győr-Újváros népessége az első magyarországi népszámlálás idején

mációt szolgáltat, a család a Sokoróaljáról frissen költözött Újvárosba. Fontosabb kérdés azonban a „tömeges” migráció. Ennek folyamata a településrészen belüli, illetve a belső városba való ideiglenes, vagy végleges ki- és beköltözések sora, szinte minden családnál tetten érhető, különösen a szolgák és cselédek esetében. Természetes, hogy a felnőtté váló, majd családot alapító generáció előbb a szülői házon belül másik lakásba, ha pedig a család anyagi erői megengedték, a városrészen belül másik házba költözött. A férfiak esetében nyilvánvaló — és kötelező — távoliét a különböző katonai alakulatoknál eltöltött idő. „Antonius Eszterházy Regimentiben”, „Gyulai Samuel Gyalog Regimentiben”, „Jung Modena Regimentiben”, „Ditlton gyalog Regimentiben, „Preisz Gyalogh Regimentiben”, „Hadik Lovas Regimentiben”, stb. szolgáló, vagy onnan (meghatározott időre) elbocsátott, olvashatjuk számos alkalommal a népszámlálás família lapjain.

Az országon, városon belüli migráció figyelhető meg Magyar Ferenc legényei és inasai között. A mázas fazekas mester műhelyében — az adatfelvétel és ellenőrzés időszakában — az öt újvárosi „ide való” legény és inas mellett, egy (Győr)szigeti, egy (Győr)szemerei, egy (Rába)csanaki, egy komáromi, két palotai, egy rimaszombati és egy lehotkai származású fiatal is dolgozott. A helyiek közül egyikük „Antonius Eszterházy Regementibül üdőre el bocsajtot” volt.38 Bár e műhelyből a más vármegyékből származó inasok mindegyike hazament — a komáromi legény Pozsonyba — több mesterségét kitanuló fiatal itt alapított családot. A város(rész) polgárságának 18. századi összetételét — pontosabban annak kialakulását — és az azt követő időszak gazdasági, társadalmi folyamatait is meghatározó bevándorlást jól érzékelteti Magner Károly „háztartása”. Magner maga is Bécsből érkezett Győrbe, ahol tudásának köszönhetően hamar vezető szerep jutott neki a helyi fazekasok között. Származásának és kapcsolatrendszerének köszönhetően műhelyében több bécsi legény is dolgozott. így Pezenpek Péter, Henn János, Schaufl Leopold és Hiem Ignác. Ugyanakkor Tholics György és Luibl József helyi, valamint a bavariai Vindakból származó Valszer Gáspár a győri műhelyből ment Bécsbe. Rajtuk kívül Magnernél több csehországi és egy-egy Trencsén, Veszprém, Tolna, Pozsony, Árva megyei és besztercebányai fazekas legény is dolgozott. Sok esetben a mesterek lányai e messziről jött legények közül választottak — vagy a műhely továbbvitele érdekében kaptak — itt letelepedő házastársat.

Amint azt fentebb — a görög kereskedők kapcsán — láthattuk, számos család gyermeke házasodott akár más országokban is. Több család fiúgyermeke távoli városokban tanult, néhányan egyházi szolgálatba álltak.

1787-ben Újváros lakosainak száma már meghaladta a Belváros népességét. Több a háztartás is ebben a városrészben, a házak száma azonban kevesebb. A háztartások méretét az „idegen”, nem a családhoz tartozó elemek növelték meg — az iparosok, kereskedők foglalkozásának megfelelően. A népszámlálás idején az újvá38 229. ház.

12