Perger Gyula: Győr-Újváros népessége II. József uralkodása alatt 1785 - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 14/2011 (Győr, 2011)

Győr-Újváros népessége az első magyarországi népszámlálás idején

János „Macedóniai Deák” és Szinonin Anna özvegy, szolgáló társaságában. Az első famíliát „Novakovits Isaias nőtelen pro tempore Administrator” és örökbe fogadott fia „Alexits Tamas 12 esztendős [...] Deák Szent Andrei arva” alkotta. Az egyházi szolgálatban „Muszelonovics Sámuel 27 esztendős nőtelen [árva] Harangozó” segédkezett. A már polgárjogot nyert, hetvenkilenc éves Dursa Mihály harminckét éves fia Tamás, „Goiszon Kalmár”, míg annak tizenkilenc éves öccse „Goiszon görök Boltos Kalmár.” Rusinka, a legidősebb leány „férnél van Lengyel Országban”, s vele él Erzsébet nevű húga is.20 A szomszédságban élő Dursza Demeter — csakúgy mint a szinte egy tömbben élő „görögök” mindegyike — szintén „Purger Kereskedő”.21

Az adatfelvétel és -ellenőrzés során rögzített adatok némelyike a mesterség(ek) elsajátításának folyamatát is érzékelteti. Szabó Ferenc molnár mostoha fia — az adat- felvétel idején tizenkilenc esztendős — Fazikas János molnár inas például, az ellenőrzések befejezésekor már molnár legény volt,22 hasonlóképpen, mint Mihelkovics Simon fazekas mester második fia, a tizenhét éves József,23 vagy Magyar Pál harmadik fia, a tizennyolc esztendős Albert.24 A 219. házat birtokló Nagy Istvánnál tanuló Bene Mihály, tizennégy éves zuboncsi inas 1787-ben már „az attyánál kerül elő [...] — ugyanis — 1785-ben fölszabadult.” Virágh János molnár mester legidősebb fia pedig, aki 1784- 85-ben csupán tizenhárom éves volt, ,,1788[-ban] Mester ember lett”.25

Az egyes famílialapokon életkor szerint követik egymást a fiú-, majd leánygyermekek. Sok esetben a házas gyermekek — házastársukkal, néha gyermekeikkel együtt

— is egy háztartásban éltek a családfővel. A mostohagyermekek neve lehetőséget ad a megelőző házasságok rekonstruálására is.26Az adatokból kiolvasható a mesterek özvegyen maradt feleségeinek, egykori — fiatalabb — segédeikkel való újabb házassága is. A leginkább a család társadalom fenntartó szerepének, a gazdasági érdekeknek alárendelt házasságokra jó például szolgálnak a 45. ház lakói. A ház tulajdonosa Vecsey János csizmadia, majd halála után özvegye Judit asszony volt. Mivel a házaspárnak csak két élő leánygyermekét tüntette fel az összeíró, a mesterségnek, műhelynek nem volt továbbvivő örököse. Az özvegy 1787 februárjában hozzáment az addig a ház második lakásában élő — feltehetően egykor Vecseyvel dolgozó — harminc esztendős Sagodi László csizmadia mesterhez. Sagodi a házasságot követően — felesége mellé

— az első lakásba költözött, s a ház mindhárom lakásának tulajdonjogát megszerezve, a másodikat — melyben korábban ő lakott — és harmadikat bérbe adta egy-egy nap20 190. ház.

21 194. ház.

22 208. ház, első família.

23 223. ház.

24 231. ház, első família.

25 193. ház, első família. A bejegyzés rámutat arra is, hogy bár az adatfelvétel ellenőrzése hivatalosan 1787-ben befejeződött, egyes változásokat még a következő évben is nyomon követtek.

26 Szerencsés módon a városrésznek a népszámlálás korszakára vonatkozó anyakönyvei, mind a katolikus, mind a protestáns népesség tekintetében rendelkezésünkre állnak.

10