Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)
Tanulmányok - Horváth Csaba Sándor: A Győrt érintő vasútfejlesztési koncepciók a kiegyezésig
A Győrt érintő vasútfejlesztési koncepciók a kiegyezésig Ezek közül a legfontosabb, hogy a Duna és az Adriai-tenger között mielőbb kötöttpályás közlekedési eszköz létesüljön, és Győr innentől ne Székesfehérváron keresztül legyen csak kapcsolatban Trieszttel, hanem az új vonal kiépítésével Pápán és Keszthelyen át, csatlakozva Nagykanizsához egy - 12 mérfölddel - rövidebb és így olcsóbb irányon keresztül is. Ez a magyar tengeri kereskedelmet is versenyképesebbé tenné. A várost kedvező geopolitikai helyzete mellett virágzó kereskedelme is predesztinálta az új vaspálya kiépítésére, hiszen a magyar hajózás egyik központja, emellett a bécs-győri vasúton keresztül nyugat felé is kiváló az összeköttetése. Kereskedelmi kapcsolatai kiterjedtek a bécsi biztos piacon túl - az 1858-ban megnyitott K. K. Privilegierte Kaiserin Elisabeth-Bahnon (Erzsébet Császárné Vasút) keresztül - a német területekre, Svájcra, Franciaországra, Hollandiára, Belgiumra, sőt akár Angliára és Skandináviára is, illetve - a császári fővároson keresztül - északi irányban Csehország és Poroszország felé; már csak a déli kapcsolat hiányzott. Győr országos szinten a gabonakereskedés egyik központjának számított, amelyet a vizionált vaspályán keresztül külföldön még inkább ki lehetne terjeszteni. Nem mellékesen a Győrrel szomszédos terület, Komárom, továbbá Zala és Somogy vármegyékkel folytatott belkereskedelem is profitálhatna ebből. A vonal által átszelt, eddig a kereskedelmét tekintve hátrányosabb terület is bekerülhetne a gazdasági vérkeringésbe, így Pápa az élénkülő termény- és marhakereskedelmével, a Bakony az épület- és tűzifájával, illetve kőszénjével és a Somló borkivitelével.116 Tarczy Dezső pápai ügyvéd a Győri Közlönyben ehhez hasonló következtetésre jutott, a kereskedelmi érdekek mellett azonban hangsúlyozta a tervezett vonal társadalmi hasznosságát is, hiszen a Keszthelytől Győrig való utazás idejét jócskán lerövidítené, és még komfortosabb lenne az. Tarczy is az egész vidékre nézve kedvezőnek és a haladás zálogának tartotta a vonal kiépítését.117 Az alapos elemzés nem talált süket fülekre. Az év őszére a társulat megkapta a Magyar Királyi Helytartótanácstól az előmunkálati engedélyt,118 és újsághirdetésben keresett az iránykijelölést lefolytató mérnököket.119 Végül Pollák Gyula pesti mérnököt bízták meg az előmunkálatokkal.120 Az akkori prognózisok szerint 8 200 000 forintra taksálták az építési költségeket a győri és a balatonszentgyörgyi indóház kivitelezésével együtt.121 A tervezett vonal nemcsak a győriek és a pápaiak számára volt fontos, hanem a keszthelyieknek is, akik ezen keresztül bekapcsolódhatnának a vasúti közlekedés vérkeringésébe.122 A Vasmegyei Gazdasági Egyesület ugyanakkor ennél többet gondolt. Egy Győrből Pápán, Kemenesalján, Molnárin és Körmenden keresztül Stájerország fővárosáig, Grazig vezetendő - a magyar határig 24 mérföldes123 - vonalat vizionált 1865-ben. Ez sokkal előnyösebb lenne és kisebb költségvetést jelentene, mint az ekkortájt szintén felmerülő, a 116 Bay 1942. 50-55.; Nagy Endre; A Győr-, Pápa-, Keszthelyi vasút. Győri Közlöny 6. évf. 22. sz. (1862. március 16.) 22. 85. 117 Tarczy Dezső: Pápa vidéke és a vasút. Győri Közlöny 6. évf. 2. sz. (1862. január 5.) 5_7. 118 Vasúti engedély. Vasárnapi Újság 9. évf 35. sz. (1862. szeptember 7.) 430. 119 Mérnökök felhívása. Pesti Napló 13. évf 3793. sz. (1862. október 3.) 12. 120 A győr-pápa-keszthelyi vasút. Politikai Újdonságok 8. évf 44. sz. (1862. október 29.) 696. 121 Közlekedés. Politikai Újdonságok 9. évf 47. sz. (1863. november 26.) 559. 122 Gazdasági tanügyünk érdekében. Pesti Napló 14. évf 3938. sz. (1863. március 31.) 98. 123 Magyarország uj vasuthálója. Pesti Hírnök 6. évf 159. sz. (1865. július 14.) 45. 59
