Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)

Tanulmányok - Horváth Csaba Sándor: A Győrt érintő vasútfejlesztési koncepciók a kiegyezésig

A Győrt érintő vasútfejlesztési koncepciók a kiegyezésig

vei ellentétben ő két keresztirányú fővonalból73 álló és a későbbiekben ebből kiinduló, teljes vasúthálózatot tervezett. Koncepcióját azonban aláásta, hogy az a „legnagyobb magyar” elképzeléseivel csak részben volt összhangban.74 Végül Széchenyi Javaslatit fogadták el a politikusok, a gazdasági szakemberek, amelyet az országgyűlés 1848. évi XXX. cikkelyként75 megszavazott, és ezzel a korábbi vasúti törvényeket hatályon kívül helyezte.76

1852-ben már kedvezőbb hírek érkeztek Ausztriából, miszerint egyre többször esik szó a Bruck an der Leitha-i pálya továbbépítéséről Moson és Győr irányába.77 Az érdekeltek csak Győrig vezették volna a vonalat, Gönyű és Buda bekötése egyelőre nem jött szóba, mivel már a Pestet Béccsel összekötő párhuzamos vonal kiépült. Ezzel Győr — Moson kárára — válna a fő rakodóhellyé,78 így kereskedelmi funkciója is megnövekedne. A Bécs-Gloggnitzi Vasúttársaság Győr szabad királyi város tanácsát is megkereste ekkor az üggyel kapcsolatosan. Mivel az érintettek közül mindenki pozitívan fogadta a kezdeményezést, engedélyért folyamodtak a hatóságokhoz.79

Bécsnek is egyre sürgetőbbé vált a győri irány kiépítése, hiszen ha a magyar gabonakereskedés útja eltolódik a pest-pozsonyi vasútvonalra, akkor búcsút inthetnek a Győrön keresztül érkező olcsó búzának. Elképzelhetetlen volt ekkor, hogy egy erre apelláló vasút ne lenne rentábilis.80 Pest pedig harmadik piaccá válhat, ahonnan a vaspályán Bécsbe szállíthatják — magasabb áron - a gabonát.81 Győrben újra feléledt a remény, hogy a Bruck an der Leitha-i vonal elér a településig.82 A Bécs-Gloggnitzi Vasúttársaság az államnak átadott vasutakért kárpótlásul83 a brucki pálya továbbépítését haladéktalanul megkezdte, a szerződés értelmében pedig a kiépített szakasz azonnal az osztrák állam birtokába került, üzemeltetését is az látta el a későbbiek során.84 Sőt, a komáromiak legnagyobb örömére a legújabb tervezet értelmében a vonal nem állna meg Győrnél, hanem a várossal szemben, a Duna jobb partján található Ujszőnyig menne egészen. Ennek egyik oka, hogy Bécs Komárom erődjével a kiépüléstől kezdve már nem csupán vízen, hanem vasúton keresztül is kapcsolatba kerülhetne. Másrészt korábban a város a gabonakereskedés egyik leggazdagabb helye volt, ekkorra viszont sanyarú gazdasági helyzetbe került, felemelkedést csak a vasúttól várhatott.85 A kormány ekkor engedélyezte, hogy a társaság

73 1. A lengyel határtól Fiúméig, 2. Az osztrák határtól Erdélyig. Az azonban nem derült ki, hogy e vonal érintette volna-e Győrt. Czére 1989. 85.

74 Czére 1989. 85-86.

75 1848. évi XXX. A felelős ministerségnek a közlekedési tárgyak iránti teendőiről szóló törvénycikk. https://net. iogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=848000.30.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenvei%3Fpagenum%3D27 (letöltve: 2022. február 7.)

76 Czére 1989. 88.

77 Fővárosi élet. Pesti Napló 3. évf. 545. sz. (1852. január 2.) 4.

78 Vidéki élet. Pesti Napló 3. évf. 554. sz. (1852. január 14.) 40.

79 Lapszemle. Pesti Napló 3. évf. 567. sz. (1852. január 29.) 92.

80 Levelezések. Pesti Napló 4. évf. 873. sz. (1853. február 6.) 17.

81 Pest. Budapesti Hírlap 1 évf. 23. sz. (1853. január 27.) 104.

82 Győrött. Budapesti Hírlap 1. évf. 108. sz. (1853. május 7.) 536.

83 Sáry 2001. 6.

84 Napi események. Budapesti Hírlap 1. évf. 169. sz. (1853. július 20.) 908.

85 Komárom. Budapesti Hírlap 1. évf. 217. sz. (1853. szeptember 15.) 1206.

55