Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)
Tanulmányok - Horvát József: Adalékok Gárdonyi Géza győri kultuszának első évtizedeihez
Adalékok Gárdonyi Géza győri kultuszának első évtizedeihez hogy adatainak forrásaként Móra Ferenc Szegedről küldött levelét jelöli meg133 — miközben széles körben ismert tény, hogy az író nagyon jó kapcsolatban volt édesapjával, aki Gárdonyit kérte fel fia keresztapjának. Nem bővelkedik győri adatokban Váth János már említett — Benedek Vince által nagyra értékelt — pályadíjnyertes munkája sem: házasságáról kettő, az általa szerkesztett pedagógiai kiadványokról öt-hat mondatot olvashatunk, majd a „Győrből Aradra költözik s újságírói pályára lép” mondattal folytatódik az életrajz - ami így nem is felel meg a valóságnak.134 Az első, Gárdonyi győri korszakát érdemben tárgyaló biográfiának így Futó Jenő 1930- ban Hódmezővásárhelyen kiadott munkáját tekinthetjük. „A győri szerkesztőségbe Szávay Gyula csalta” — indítja győri korszakának bemutatását;135 ez - mint tudjuk - nem felel meg a valóságnak, hiszen Szávaynak — és az általa beígért évi 1300 forintos fizetésnek — Gárdonyi 1887 nyarán történt visszatérésében volt csak szerepe.136 A későbbiekben is hoz még néhány pontatlan adatot, viszont van néhány nagyon értékes meglátása is; felhívja például a figyelmet arra, hogy Gárdonyi „írói fejlődése szempontjából az irodalomtörténetre nézve” nagyon fontos lenne az általa később megtagadott fiatalkori művek alaposabb ismerete is!137 Ehhez maga is igyekszik hozzájárulni azzal, hogy a Zsenge alkotásai fejezetben nagyobb terjedelmet szán a győri korszakában keletkezett szépirodalmi alkotások elemzésének. Különösen első regénye, az Álmodozó szerelem kelti fel érdeklődését;138 erre azért érdemes felhívnunk a figyelmet, mert ez a műve azóta sem jelent meg önálló kötetben: a Győri Közlöny hozta le azt 32 folytatásban!139 És amire még érdemes figyelnünk: a kötet irodalomjegyzékében szerepel Benedek Vince egyik írása is!140 Nem érdektelen témánk szempontjából Az egri remete című, 1932-ben megjelent gyűjteményes kötet sem.141 Bár a kiadvány nem közöl önálló tanulmányt Gárdonyi győri korszakáról - a szegediről olvashatunk egy szép írást Móra Ferenc tollából142 —, és a kultusz elindulása kapcsán sem említtetik még Győr — Havas István itt közölt írása előadásként 1924 októberében hangzott el143 —, találkozhatunk azért győri adatokkal is. E szempontból Simon Lajos írása a leginkább érdekes, aki Gárdonyit, mint tanügyi írót és szerkesztőt bemutatva érthetően győri korszakára helyezi a hangsúlyt; az általa szerkesztett lapok mellett viszont egyetlen „hivatkozott” forrása Szávay Gyula 1927. november 12-én, a győri emléktábla-avatáson elmondott beszéde.144 Felhívja ugyanakkor a figyelmet arra: a Tanítóbarát és más pedagógiai kiadványok szerkesztésében Gárdonyi 133 Szabolcska 1925. 28. 134 Váth 1929. 14-15. 135 Futó 1930. 11. 136 Erről részletesebben ld.: Florváth 2016. 46—50. 137 Futó 1930. 12. 138 Futó 1930. 28-34. 139 Horváth 2021b. 30. 140 Benedek Vince: Amikor a „láthatatlan ember” látható volt. Dunántúli Tanítók Lapja 1927. 20., 21. sz. (Futó 1930. 258.). 141 Simon 1932. 142 Móra 1932. 143 Havas 1932. 38. 144 Simon 1932a. 118-119. 85
