Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)

Tanulmányok - Horvát József: Adalékok Gárdonyi Géza győri kultuszának első évtizedeihez

Adalékok Gárdonyi Géza győri kultuszának első évtizedeihez

Pereszlényi János az író győri indulásában. (Mint fentebb már említettem, többen inkább Szávay Gyula segítségét hangoztatták ezzel kapcsolatban.83)

Témánk szempontjából fontos adatokkal szolgál Payr Sándor 1934-ben megjelent publikációja is. Különösen a Gárdonyi, a kezdő hírlapíró Győrött című fejezet84 érdekes számunkra, hiszen akkortájt Payr Sándor is Győrött szolgált, Karsay Sándor evangélikus püspök káplánjaként — így a református parókián szinte napi rendszerességgel megfordult. Később pedig egyháztörténészként az egykori artikuláris hely, Nemeskér történetét kutatva vált számára fontossá az író személye, hiszen annak apai ősei e településen is éltek. Payr Sándor a Pereszlényi Zoltán által közzétett feljegyzések egy részét már ismerte, hivatkozott is azokra,85 de ki is egészítette azokat saját élményeivel, tapasztalataival — így maga is hozzájárult Gárdonyi győri korszakának alaposabb megismeréséhez.

A kultusz kapcsán többször is említettem már Újlaki Géza nevét. Sajnos a Kisfaludy Irodalmi Körben 1923 januárjában elhangzott méltatásának szövegét — melyet „a költőnek különösen sok kedves, bensőséges, Győrrel kapcsolatos élményét ismertetve” tartott meg86 - eddig nem sikerült fellelnem. Az emléktábla-avatás alkalmából elhangzott beszédében - melyre röviden utaltam már - leginkább azt hangsúlyozza, hogy Gárdonyi Gézáról nem lehet még reális életrajzot írni: „Nem engedi meg az a közelség, amely a tegnap és a ma között van”.87 Itteni korszakát pedig egy mondattal így jellemzi: „Győrött sokat olvas, muzsikál, újságot, könyvet ír, naptárt szerkeszt, szobrot gyúr, képet főst, nótát komponál, verset farag és itt is a mezőt járja.”88

Ismerünk viszont egy valószínűleg Újlaki Géza által írt, Gárdonyi Gézára emlékező újságcikket 1931-ből,89 mely több szempontból is érdemes lehet figyelmünkre. Azt írja: „Megemlékezünk róla, mert öt esztendeig a mi fiunk volt, aki a falusi iskolából ide toppant be, hogy írói pályáját megkezdje Szávay Gyula és Pereszlényi Gyula lapjainál, ...” — a második keresztnév nyilvánvalóan elírás; az öt évi itt tartózkodás említése pedig első olvasásra erős túlzásnak tűnik... Az utolsó bekezdésben viszont az alábbiakat olvashatjuk: „Szabolcska Mihály kérdezte levelében Szávay Gyulát néhány évvel ezelőtt, hogy mikor ment el Gárdonyi Géza Szegedre? Szávay hozzám fordult, hogy adjak felvilágosítást. Akkor nem tudtam a kérdésre válaszolni. De most kezembe akadt egy levél, amely válasz a kérdésre. 1891 január 1-én kelt Szegeden, tehát Gárdonyi 1890-ben ment tőlünk Szegedre.” Majd idézi a levelet, melyet Gross Gusztáv győri nyomdásznak írt Gárdonyi Géza Szegedről, türelmét kérve még fennálló adósságainak kiegyenlítése ügyében. A közzétett levél tartalma miatt sem érdektelen számunkra; de mutatja azt is, hogy az egykori győri munkatársak az 1920- as években már mennyire nem voltak tisztában az író távozásának időpontjával! További érdekesség, hogy 1925-ben napvilágot látott Szabolcska László — Szabolcska Mihály fia, Gárdonyi keresztfia — Gárdonyi-életrajza, melyben a kérdéses dátum helyesen szerepel!90

83 Vö. pl.: Zeitler 1926. 4-5.

84 Payr 1934. 4-10.; fontosabb részleteit közli: Payr 2005.

85 Payr 1934. 8.

86 Bászel-Kemény 1933. 36.

87 Benedek 1928. 23. (Kiemelés az eredetiben!)

88 Benedek 1928. 25.

89 U. G.: Gárdonyi Géza. Győri Hírlap 75. évf. 177. sz. (1931. aug. 5.) 2.

90 „Szegedre 1888-ban jött a kormánypárti Szegedi Híradóhoz...” (Szabolcska 1925. 28.)

79