Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)
Tanulmányok - Horvát József: Adalékok Gárdonyi Géza győri kultuszának első évtizedeihez
Horváth József hogy lelkileg tudnak maguk között”.30 Fennmaradt viszont egy névjegykártya hátoldalára írt, PitrofFPálhoz címzett, Budapesten 1920. április elsején keltezett „üzenete” is, az alábbi szöveggel: „Külön meleg üdvözletem Önnek és Kapi Bélának! Mind a kettőjüket ismeretlenül is régi barátomnak érzem, s ünnepem lesz az a nap, amelyen Önökkel — majd ha megint csendes lesz az élet az országban, — találkozom.”31 Úgy gondolom, az eddig leírtak egyértelműen bizonyítják, hogy a győriek igyekeztek tartani a kapcsolatot Gárdonyi Gézával - akinek újabb műveiről rendszeresen hírt adott a helyi sajtó32 —, számon tartották győri pályakezdését, és ő sem zárkózott el a kapcsolat elől. Láthattuk továbbá, hogy kultuszának ápolása már a halálát követő hónapokban, a Kisfaludy Irodalmi Kör ülésén elhangzott emlékbeszéddel megkezdődött, és annak része volt egykori győri működésének megismertetése is - az egykori munkatársak (ez esetben Újlaki Géza főtitkár) aktív közreműködésével. A KULTUSZ „TÁRGYIASULT” GYŐRI EMLÉKEI Mint a bevezető sorokban már említettem, Gárdonyi Géza győri kultuszának több fontos történése a halála utáni évtizedhez kötődik. Érdemes ezeket közelebbről is megvizsgálnunk! Az UTCANÉVADÁS Időrendben a Gárdonyi-kultusz első „tárgyiasult” győri emléke az utcanévtábla volt. Amint azt a város utcaneveit vizsgáló kézikönyvből megtudhatjuk, az egykori Fácán utca még 1922-ben megkapta Gárdonyi Géza nevét;33 ez — tekintettel a halálozás október végi időpontjára — mindenképpen gyors döntéshozatalra utal. Tomaj Ferenc korábbi tanulmányából a pontosabb dátum is kiderül: 1922. december 7-én született meg az erről szóló közgyűlési döntés34 — azaz öt héttel a haláleset után! A közgyűlési jegyzőkönyvből megtudjuk azt is, hogy az indítvány előterjesztője a Győri Keresztény Szociális Párt volt.35 A kutató nagy szerencséjére ismerjük magát az előterjesztést is: ez nem csupán azért érdekes számunkra, mert szerepelnek rajta az indítványt „a győrvárosi és megyei egyesült keresztényszociális párt határozatából” elkészítő városi törvényhatósági bizottsági tagok aláírásai;36 de legalább ennyire azért is, mert dátum is olvasható rajta: eszerint 1922. november 6-án készült az indítvány, mely kéri, hogy a következő közgyűlés hozzon döntést a kérdésről. Az indoklásban természetesen arra is hivatkoznak, hogy Gárdonyi „Győrött kezdte meg írói pályáját és a magyar irodalom büszkesége, legnagyobb nevű munkása lett”. Ezért kérik: azon utcát, ahol az író lakott, róla nevezzék el; „és azt a házat, amelyben lakott a város közönsége emléktáblával jelölje meg”.37 30 Bánkúty 1934. 392-393. 31 Bánkúty 1934. 393. 32 Pl.: Zoltán Vilmos: Gárdonyi két új könyve. Novellák. Tárcák. Győri Közlöny 38. évf. 22. sz. (1894. márc. 11.) 3. 33 Papp 2006. 98. 34 Tomaj 1967. 340. 35 GyMJVL IV.B. I401.a Győr szabad s királyi város közgyűlési jegyzőkönyve, 1922. december 7., 347. sz. 379. 36 Sajnos a három aláírás közül csak Fekete Lászlóé azonosítható egyértelműen. 37 Az értékes dokumentumról fénymásolatot közöl: Kallós— Truka 1993. 88. 7^
