Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)
Tanulmányok - Horváth Csaba Sándor: A Győrt érintő vasútfejlesztési koncepciók a kiegyezésig
Horváth Csaba Sándor felvegye a korábbi Becs-Győri Vasúttársaság nevet.86 Ezzel egy időben meg is kezdődtek a tervezett vonal előmunkálatai.87 A helyiek egyre jobban várták a vasutat, amely újbóli gazdasági felemelkedéssel kecsegtetett.88 Új vasútfejlesztési irányvonal Az osztrák összbirodalmi érdekeket szem előtt tartó tervezett hálózat nem készült el 1854-ig, a meglévő vonalak nem kötötték össze a gazdasági központokat és nem voltak rentábilisak. Az osztrák katonai akciók, a bevételeket nem hozó beruházások államháztartási hiányhoz vezettek, s 1854-ben sor került az állami gazdaságpolitika átszervezésére, ezen belül a közlekedésügy irányításának megváltoztatására. Az 1854. szeptember 14-én kiadott, de csak 1855. január 1-jével életbe lépő új „Vasútengedélyezési törvény” az államvasúti rendszer helyett társulatok kezébe adta az építkezést. Ettől várták a birodalmi hálózat gyors elkészülését. Innentől bárki kérhetett előmunkálati engedélyt, és ennek birtokában elkészíthette a terveket és a költségvetést. A hiányzó vonalakra az állam kamatbiztosítást és egyéb kedvezményeket is adott.89 így 1855-től a vasútpolitika is alapvetően átformálódott és áttértek a tisztán magánvasúti rendszerre, ettől várva a felemelkedést.90 Még át sem adták hivatalosan a bécs-győri vasútvonalat, egy újabb terv is felmerült. Egy több gazdag magyar főnemesből alakult csoport gróf Zichy Edmund vezetésével91 célul tűzte ki maga elé, hogy Győrtől az Oszmán Birodalom határszéléig vezet vasutat. Mivel egy angol vállalkozói társulás már a belgrád-konstantinápolyi vasút ügyében tárgyalt a török kormánnyal, egy Győrtől Zimonyig (Zemun) megépítendő vonal Bécset összeköttetésbe hozhatná az oszmánokkal, egyúttal kelettel is.92 Magyarország és Ausztria szempontjából is rendkívül kedvező lenne egy ilyen vaspálya, hiszen mind nemzetgazdasági, mind hadászati szempontból számtalan előnnyel járna. A tervezett vonal Újszőnynél ágazna ki déli irányba és Kisbér, Mór, Székesfehérvár, Kálóz, Simontornya, Mohács, Hercegszőlős, Eszék (Osijek) és Szávaszentdemeter (Mitrovica) érintésével Zimonyig húzódna. Az érintett területen leküzdhetetlen terepakadály nincs, néhány mocsarat, a Siót és a Drávát kellene mindösszesen áthidalni. A földterületek legnagyobb része az alapítók kezében volt, így többek között Albert főherceg, Adolf von Schaumburg Lippe német herceg, valamint az Esterházy, Zichy és Lamberg családok birtokolták, akiknek érdekükben állt a kötöttpályás összeköttetés kiépítése. A tervezett kivitelezést Kräuter Ferenc mérnökre bízták, míg a hídépítéseket Clark Adám építész vállalta el. Az építkezés összköltségét 30 millió forintra tették.93 Az előmunkálati engedélyt is megkapták rá.94 Ez azonban csak egy terv volt, mely86 Lovas 2009. 111. 87 Napi események. Budapesti Hírlap 1. évf. 218. sz. (1853. szeptember 16.) 214. 88 Vidék. Pesti Napló 4. évf. 1111. sz. (1853. november 22.) 70. 89 Majdán 1987. 56-58. 90 Czére 1989. 89. 91 Bécs. Budapesti Hírlap 3. évf. 895. sz. (1855. december 14.) 3059. 92 Napihirek és események. Budapesti Hírlap 3. évf (1855. december 6.) 3019. 93 Austriai birodalom. Budapesti Hírlap 3. évf 898. sz. (1855. december 18.) 3082. 94 Győr-zimonyi vas-ut. Politikai Újdonságok 1. évf 50. sz. (1855. december 19.) 404. 56
