Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)
Tanulmányok - Horváth Csaba Sándor: A Győrt érintő vasútfejlesztési koncepciók a kiegyezésig
Horváth Csaba Sándor hogy egyelőre nem kapott vasutat, ugyanakkor a jövőben a kereskedelmi, közlekedési, gazdasági funkciójuk megtartása, növelése miatt mielőbb be kellett kapcsolódniuk a kötöttpályás közlekedési vérkeringésbe. Ettől remélték a győriek a város felvirágzását. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a Mosoni-Dunát Gönyűig szabályozzák, hajózhatóvá teszik, hiszen különben egy vasútépítő társaság sem építene ide vasutat. Ha pedig a vonal Gönyűig vezetne, akkor félő lenne, hogy e település idővel elvinné a pályadíjat, amiből szintén nem profitálna Győr.63 A Pest és Bécs közötti teljes közvetlen vasúti kapcsolat végül a Párkánynána—Pozsony szakasz 1850. december 16-i megnyitásával valósult meg.64 Érdemes megemlíteni a reformkor két legnagyobb géniuszának, Széchenyi Istvánnak és Kossuth Lajosnak a vasúttal kapcsolatos felvetéseit és koncepcionális különbözőségeit is. Széchenyi, aki 1845-től a helytartótanács közlekedési osztályának vezetője volt,65 teljes mértékben felismerte a vasút jelentőségét, helyesen ítélte meg a kötöttpályás közlekedési eszköznek és módjának szükségességét. A hálózat minél előbbi országos kiépítését szorgalmazta.66 Közlekedéspolitikájának egyik alapköve az 1848. január 25-én az országos rendek elé terjesztett Javaslat a magyar közlekedésügy rendezésérül című munka.67 Véleménye szerint a közlekedési eszközök közül a vasút a legalkalmasabb arra, hogy a nemzeti kereskedelmet fellendítse. A centrális hálózat híve volt, azaz szerinte minden útnak a fővárosba kell vezetnie, emellett eltökélten támogatta a nemzetiségi vidékek Alfölddel való szoros összekapcsolását.68 Az államvasúti rendszert preferálta, s ezért célul tűzte ki, hogy a hazánkban lévő vonalak minél előbb állami tulajdonba vagy kezelésbe kerüljenek. O tett először különbséget fő-, mellék- és szárnyvonalak között. írásában négy (elágazásokkal hat) fővonalat69 vázolt fel, amelyekből mellékvonalak is kiágaztak.70 Ebben viszont Győr nem kapott vasútvonalat, csupán Sopronból és Pozsonyból közutat. Széchenyi a Pest-Buda és Fiume közötti vonalat tekintve került először vitába Kossuthtal, aki inkább Vukovár és Fiume között kívánt kötöttpályás szakaszt építeni, de ez Széchenyi centrális koncepciójába nem fért bele, ami így lekerült a napirendről.71 Kossuth Lajos közlekedéspolitikájában az Ausztriától függetlenül is működő gazdaság gondolata fogalmazódott meg. Véleménye szerint a közlekedési reformok a feudális Magyarország átalakítását kell, hogy eredményezzék. Ezeket a fejlesztéseket államköltségen és a közteherviselés elvének érvényesítése mellett kívánta megoldani. A korszerű közlekedéstől várta a gazdasági forgalom fellendülését.72 Széchenyi-63 Győrvárosi tisztujitás .Jelenkor 15. évf. 16. sz. (1846. február 26.) 94. 64 Frisnyák 2001. 37. 65 Zelovich 1925. 30. 66 Filesz 1936. 121. 67 A Javaslatot Kovács Lajos állította össze, akinek a kéziratát Széchenyi ellenőrizte és az előszavát megírta. Kovácson kívül Clark Ádám, Tasner Antal és Sasku Károly voltak még segítők a megszövegezésnél. Zelovich 1925. 42. 68 Széchenyi 1848. 13-22. 69 1. Pest-Budáról kiindulva a Duna bal partján Pozsonyon át az osztrák Nordbahnig. 2. Pest-Budáról kiindulva Székesfehérváron át a Balaton déli partján Károlyvároson keresztül Fiúméig. 3. Pest-Budáról kiindulva Szolnokon át Aradig, illetve Debrecenen át Szatmárig (a jövőben ez biztosítana kapcsolatot Erdélyen át kelettel). 4. Pest-Budáról kiindulva Miskolcon át Kassáig (kapcsolat Galícia felé), illetve Tokajig. Széchenyi 1848. 57. 70 Széchenyi 1848. 54-60. 71 Zelovich 1923. 23. 72 Czére 1989. 85. 54
