Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)
Tanulmányok - Horváth Csaba Sándor: A Győrt érintő vasútfejlesztési koncepciók a kiegyezésig
A Győrt érintő vasútfejlesztési koncepciók a kiegyezésig egy szakaszát megteremtve.56 Ekkor, 1840-ben adta közre az erre a célra kijelölt országgyűlési bizottság a közlekedésfejlesztési tervét. Ennek központjaként Pestet jelölte meg, amelyet az ország jelentősebb kereskedővárosaival, vidékeivel, külfölddel és a tengerrel is összekapcsolt volna. A javaslat nem utakat vagy vasutakat, hanem közlekedési vonalakat jelölt ki. Ezek közül az egyik, a Buda és Bécs közötti érintette Győrt. A koncepció azonban ebben a formában végül nem valósult meg, mert a diétát hirtelen berekesztették.57 1845-ben elkezdődött a Duna bal partján Magyarországon a két fővárost összekötő vasút kiépítése. Ez azonban nem jelentette azt, hogy Győrnek ne lehetne középtávon vasútja. Pulszky Ferenc magyar tudós, a Nemzeti Múzeum későbbi igazgatója ekkor adta közre a Pesti Hírlapban közlekedésfejlesztési koncepcióját. A tudós hosszú ideig volt nyugat-európai körúton, ahol sok tapasztalatot szerzett a közlekedési ágak előnyeiről és gazdaságosságáról. A hálózat kiépítését állami feladatnak tekintette, és a vasút létrehozásának előnyeit hangoztatta a közúttal szemben. Szerinte azonban az utak és a csatornák építését sem szabad elhanyagolni, hiszen ezek együttesen oldhatják meg a hazai közlekedés nehézségeit. E tervezetben is szerepelt Győr, méghozzá a Bruck an der Leithából induló Győr—Székesfehérvár—Veszprém—Balaton, illetve Buda felé vezetendő vonallal.58 Nem sokkal később egy másik értekezésében egy speciális öltettel állt elő, próbálta a két főváros között a Duna bal vagy jobb partján vezetendő vonalat összeegyeztetni egymással. Komáromnál a Vágón és a Dunán keresztül áttérne a pálya a folyó jobb oldalára, ahonnan Ujszőnytől Győrön és Pándorfalun át egészen Bruck an der Leitháig vezetne, ameddig már szintén épült a vasút.59 Friedrich List neves német közgazdász is támogatta ezt az elképzelést. 1844-ben több magyar államférfi hívására meglátogatta hazánkat. A magyarországi közlekedéssel kapcsolatos észrevételeit 1845-ben egy Metternichhez intézett emlékiratában taglalta. A gőzüzemű vasutat a lóvasúttal szimbiózisban képzelte el fejleszteni, de ez abban a korban nem számított nagy szenzációnak, főleg annak tükrében, hogy az ország „tőkeszegény” volt, s így valóban a lóvasútnak volt nagyobb realitása. Hálózati elképzelésében Pest Bécshez (Bécs—Magyaróvár—Győr a Duna jobb partján, míg Komárom—Vác-Pest a Duna bal partján vezetne) való kapcsolása szerepelt gőzvontatású vasúton keresztül. Ezt Győrtől egy Pozsony—Nagyszombat—Nyitra és egy Székesfehérvár felé kiágazó lóvasút egészítette volna ki.60 A sok ötlet mellett Győr egy dolgot tudott csak konstatálni 1846-ra. Az első gőzüzemű, 33,6 km-es magyar vasút végül Pest és Vác között nyílt meg a Magyar Középponti Vasút égisze alatt.61 Az Ullmannék által — sok visszásság és nepotista sápolás mellett62 - kiépített szakasz a Bécs-Pozsony-Pest vonal első szakaszát képezte, ami a Duna bal partján köti majd össze a két fővárost, Győrt elkerülve. A városnak így bele kellett nyugodnia abba, 56 Korunk ügyei. Nemzeti Újság 38. évf. 47. sz. (1843. május 23.) 323. 57 Horváth 1994. 122. 58 Pulszky Ferenc: Közlekedési eszközök. I. Pesti Hírlap 5. évf. 475. sz. (1845. május 27.) 345.; Pulszky Ferenc: Közlekedési eszközök. II. Pesti Hírlap 5. évf. 503. sz. (1845. július 15.) 33. 59 Pesti Hírlap. Nemzeti Újság40. évf 130. sz. (1845. augusztus 19.) 523.; Pulszky Ferenc: Közlekedési eszközök. III. Pesti Hírlap 5. évf 512. sz. (1845. július 31.) 71. 60 List 1916. 6., 28-47.; Közlekedési eszközök. Pesti Hírlap 5. évf 512. sz. (1845. július 31.) 71. 61 Czére 1989. 80. 62 Nagy 1999. 90. 53
