Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)
Tanulmányok - Horváth Csaba Sándor: A Győrt érintő vasútfejlesztési koncepciók a kiegyezésig
A Győrt érintő vasútfejlesztési koncepciók a kiegyezésig győri pálya ekkor nyerésre állt, hiszen maga Ferdinánd császár is jóváhagyta.32 A részletes elemzés kimutatta, hogy a Duna jobb partján vezetendő vaspálya jobban megfelel a kereskedelmi, vállalkozói és katonai érdekeknek.33 Egyes vélekedések szerint a párhuzamosan egymás mellett kiépítendő vaspálya — ugyanis a Duna elválasztja egymástól a két területet, egy északi és egy déli utat létrehozva a két főváros között — az érintett lakosokra és az ország gazdaságára nézve is pozitív lenne. Ezzel lehetne a szakadatlan közlekedést biztosítani a parton élők számára.34 Ugyanakkor elgondolkodtató volt már ekkor az, hogy a bécs-győrbudai irány az állandó pesti híd használatát jócskán megnövelné, míg a Pestről Vác felé irányuló vonal ezt elkerülné. Pro-kontra érvek mindkét irány mellett és ellen is szóltak.35 Sina György a bécs-győri vasút Gönyűig való meghosszabbításához a helytartótanácstól előmunkálati engedélyt kapott,36 azzal az ígérettel, hogy a társaság bármikor kész ezt továbbépíteni - látva Ullmann Rotschild-tőkével megalapozott, a dunai gőzhajózás számára óriási konkurenciát jelentő tervét37 - Budáig, illetve Triesztig. Előbbihez meg is kapta az előmunkálati engedélyt,38 amely nem jelentett Pestre nézve hátrányt, hiszen a - Sina által finanszírozott - Lánchíd kivitelezése ekkor már terítéken volt.39 Ezzel a Duna jobb partján kiépítendő vasút ügye egy nagy lépést tett a megvalósulás felé. Ez idő alatt megnyílt az első lóvasút Magyarországon 1840. szeptember 27-én Pozsony és Balatonszentgyörgy között, amely 1435 mm-es nyomtávú pályán közlekedett, és több ütemben bővülve, öt évvel később már Nagyszombatig, majd Szeredig vezetett.40 A kormány a Sina-csoportot ösztönözve becikkelyezte az 1840. évi XL. törvényt, amely szerint az 1836. évi XXV. törvényben biztosított kedvezményeket egy Bécstől Magyarországon át Triesztig vezetendő vonalra is kiterjesztették.41 Ebben bizonyára tükröződött Széchenyi véleménye is, aki a közlekedési eszközök összehangolt fejlesztését, a legmegfelelőbb kiviteli irányokat és a szilárdabb pénzügyi helyzetet kereste, így a bécs-győri irányt támogatta. Ráadásul a magyar külkereskedelem számára többet ígért ez a koncepció, mint a Nordbahn érdekeihez simuló Ullmann-terv. Éles viták és több tisztázatlan kérdés ellenére Sináék 1840-ben megkezdték a Bécs-Bruck an der Leitha viszonylat építését. A tervek szerint ennek a folytatása lenne a Köpcsényen és Mosonon át Győrig, onnan Gönyűre vezető szakasz.42 Rá egy évre kedvező hírek érkeztek a Lajtán túlról, hiszen a Bécs és Bécsújhely közötti vonalat átadták a forgalomnak, és minden várakozást felülmúlt. Mivel egy vasúttársaságról van szó, így ez akár nagy löketet is adhatott volna a császári főváros és Győr közötti vaspá32 Vasutak Magyarországban. Századunk 1. évf 61. sz. (1838. július 30.) 482-483. 33 Vasutak Magyarországban. Századunk 1. évf. 62. sz. (1838. augusztus 2.) 491-493. 34 Észrevételek Pozsony’ és Bécs javasolt vasúti összekapcsolása iránt a’ Dunának jobb v. bal partján. Társalkodó 7. évf. 94. sz. (1838. november 24.) 370. 35 Magyarország. Hírnök 3. évf 103-104. sz. (1839. december 30.) 409. 36 Magyarország. Hazai ’s Külföldi Tudósítások 1. félév 16. sz. (1839. február 23.) 118. 37 Nagy 1999. 88. 38 Fenyvessy 1883b. 53-54. 39 Újhely 1910. 48. 40 Majdán 2014. 36. 41 1840. évi XL. törvénycikk az 1836:XXV. törvénycikkely kiterjesztetik, https://net.iogtar.hu/ezer-ev-torvenv?docid=84000040.TV&searchUrl-/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D27 (letöltve: 2022. február 3.) 42 Lovas 2009. 98. 51
