Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)
Forrásközlések - Perger Gyula: Kultusz és emlékezet: Horthy Miklós győri látogatásai
Nemesné Matus Zsanett a legfőbb egyházi méltóságok követték, majd a diplomaták után a meghívandó személyek jegyzékében a szerzetesrendek elöljárói és a császár gyóntatója következtek. Az erdélyi fejedelem és fiai, az erdélyi politikusok legelőkelőbbjei is kaptak meghívót. Végül a királyság vármegyéinek és városainak meghívásával, valamint az erdélyi politikai elit prominens képviselőinek küldött meghívókkal érünk a sor végére. Ha visszagondolunk a közelmúlt egyik eseményére, II. Erzsébet temetési ceremóniájára, akkor megállapíthatjuk, hogy a protokollban nem sok minden változott az elmúlt közel 380 évben. Dominkovits Péter tanulmányában a Sopron megyei 1767-es úrbérrendezést, annak történetét és társadalmi kontextusát vizsgálja. Ez azért jelentős, mert az országos kutatás máig meghatározó kézikönyvei és adattárai (Felhő Ibolya szerkesztette kézikönyv) mellett sajnos napjainkig kevés a megyei keretek közötti, alapkutatásokon nyugvó esettanulmány. Horváth Gergely Krisztián a mosonszentmiklósi uradalom inventáriumát közli 1843- ból. Gróf Zichy Károly 1834. decemberi halálát követően a mosonszentmiklósi kastélyt és birtokot gyermekei örökölték, majd gróf Széchenyi Istváné lett, aki közreműködésével az uradalmat 1844-ben eladták a Sina testvéreknek. Ezt megelőzően került sor a birtok és a kastély felmérésére 1843-ban. Az inventárium két részből áll. Az elsőben az uradalom általános leírását találjuk, benne részletes kimutatással az ingatlanvagyonról és a jövedelmekről. Ez a kastélyból kiindulva halad végig a birtoktesteken. A második rész a tulajdonképpeni inventárium, ahol az uradalmi ingatlanokban fellelhető tárgyakat sorolják fel. Végül, de nem utolsósorban Paál Zsuzsanna a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum kiállítóhelyén, a Fruhmann-házban található kályhákról ad részletes leírást. Kitekintve a győri kályhakereskedelemre, a kályhás mintakönyvek terjedésére, valamint az egyedi kályhás jelek használatára is. A Győri Egyházmegyei Levéltár kiadásában 2021-ben megjelent Credo vitam aeternam - Győr temetkezőhelyeinek adattára című vaskos kötetben a szerző, Tóth Vilmos felkereste, majd összegyűjtötte a győri temetőkben nyugvó olyan jeles személyek sírhelyeit, akik egyházi, oktatási, politikai vagy egyéb területen végzett munkájuk alapján Győrben fontos szerepet töltöttek be. így pl. győri püspökök, kanonokok, bencés szerzetesek, vagy éppen híres jogászok, iskolaigazgatók, tanárok, zenészek, ismert családok tagjai is helyet kaptak a könyvben. Őket azonban Tóth nemcsak név szerint említi, hanem röviden be is mutatja. Az egyes temetőknél pedig olyan pontos helyleírást ad a szerző, hogy aki vállalkozik rá, a könyv alapján meg is keresheti jeles elődeink sírjait. A Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni Levéltára 2020- ban öt kötetet is kiadott. A Dominkovits Péter és D. Szakács Anita neve alatt jegyzett Sopron élén. Sopron város polgármesterei Hummel Kristóftól Lackner Kristófig 1552—1631 című könyv a jelzett időszak első számú városvezetőinek életpályáját mutatja be. De hogy jobban el lehessen helyezni a polgármesterek működését, a szerzők a könyv első felében ismertetik Sopron történetét a kora újkorban, külön kitérve a városi társadalom és városigazgatás sajátosságaira, valamint a hivatali írásbeliségre is. Ezt követi a húsz polgármester életútja, külön kitérve arra, hogy ki hogyan jutott el a városigazgatás csúcsára (pl. házasság révén, vagy megjárta a közigazgatási ranglétrát). Németh János adta közre Balthasar Fatiga feljegyzési könyvét. Fatiga a 17. század első 152