Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)

Forrásközlések - Perger Gyula: Kultusz és emlékezet: Horthy Miklós győri látogatásai

Levéltári kiadványok bemutatása

Zoltán Péter a levéltárban őrzött értékes dokumentumokra kívánják felhívni a figyelmet. A 22 céhes kiváltságlevél közül ebben a kötetben négyet ismertetnek meg az olvasóval: az egyik a német vargák 1582-ben kiadott, majd 1665-ben és 1852-ben kiegészített céhlevele. A másik a fazekasok 1634-es kiváltságlevele, melyet 1636-ban, 1651-ben, 1688-ban és 1738-ban erősítettek meg. A harmadik a süveggyártókhoz kapcsolódik, akik 1649-ben kapták meg artikulusaikat. Végül az olvasó a magyar takácscéh 1694-es kiváltságlevelét ismerheti meg, melyet a magyar takácsok a német takácsoktól való különválásukkor kaptak. Ezt a szabályzatot 1703-ban, 1735-ben és 1745-ben egészítették ki. A kötet klasszikus felépítésű: elsőként kiváló összefoglalót kapunk a győri céhekkel foglalkozó tanulmányokról, majd megismerkedhetünk a középkori és kora újkori történetükkel és szervezetükkel, végül szóba kerülnek a kiváltságlevelekben előforduló fogalmi magyarázatok, kitérve a céhprivilégiumokban felmerülő pénznemekre, valamint a súly-, űr- és hosszmértékekre is. Ezt követi a forráskiadás rész bilingvis módon, ami a kevésbé szakavatott kutatók és olvasók számára nagy segítséget nyújt.

Oláh András Pál, valamint Bagi Zoltán Péter, Vajk Borbála és Kovács László munkájának köszönhető a 2022-ben megjelent Egy átballagó vándor, valamint a Bagi Zoltán Péter, Vajk Borbála és Kovács László neve alatt jegyzett Ferdinand Graf von Hardegg című kötet, melyek szintén a városi levéltár „műhelyében” születtek. Kiadásukban azonban nagy szerepe volt a Civilek Győrért Egyesületnek, hiszen az utóbbi gondozásában jelentek meg.

Hardeggel időben a 16. század végére repülünk vissza. Tudjuk róla, hogy 1591 októberében lett a győri vár főkapitánya, és a várat 1594. szeptember 29-én hosszú ostrom után, a császári fősereg visszavonulását követően átadta Szinán nagyvezér csapatainak. Kisvártatva letartóztatták, perbe fogták, és a halálos ítéletet 1595. június 16-án a bécsi Am Hof téren végrehajtották. Az elsősorban az Österreichische Nationalbibliothekben, valamint az Österreichisches Staatsarchivban őrzött forrásokra támaszkodó kötet Hardegg életét és pályafutását mutatja be 1593 szeptemberétől 1594. július 31-ig, a török sereg Győr alá történt megérkezéséig. Egy rövid összefoglalóban megismerhetjük Hardegget, mint a császári sereg főparancsnokát; majd ezt követően a bécsi levéltárból 32 forrást, valamint 55 hírt a Fuggerek által 1568 és 1605 között vezetett FuggerzeitungbéA. A közölt források között vannak levelek is, melyeket Hardegg intézett Ernő főherceghez, vagy Mátyás főherceghez, beszámolva a parancsnoksága alá tartozó seregről. De olvashatunk például egy jelentést a székesfehérvári/pákozdi csatáról is. A forráskiadás rész után történetírók munkáiból találhatók a korszakra vonatkozó szemelvények. így pl. Istvánffy Miklóstól, aki résztvevőként beszámolt a pákozdi csatáról. A kötet végén egy glosszárium is helyet kapott, mely nagyban segíti a témában kevésbé jártas olvasókat.

Az Egy átballagó vándor — Hárs Ottó naplója Győr 1944. évi bombázásának mindennapjairól című kötet Oláh András Pál hadtörténeti tanulmánya mellett Bagi Zoltán Péter és Vajk Borbála szerkesztési munkálatainak köszönhetően született meg. Elsőként röviden megtudhatjuk, ki is a könyv főszereplője. Hárs édesanyja, Molnár Julianna 1900. január 1-jén született Egyeden; édesapja pedig 1897-ben Fertőszentmiklóson Holper néven, amit 1925 előtt segédjegyzőként Hársra magyarosított. Az apa harcolt az első világháborúban Isonzónál, ahol súlyos vesebetegséget szedett össze, és emiatt kénytelen volt 1936-ban lemondani

149