Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)
Forrásközlések - Perger Gyula: Kultusz és emlékezet: Horthy Miklós győri látogatásai
Perger Gyula karddal. A leleplezés után Harsányi Lajos, kanonok, kormányfőtanácsos, az országos hírű költő mondott ünnepi beszédet.”31 Március végén a Kereskedelmi és Iparkamara székházában helyezték el Horthy képét: „Kamaránk még a múlt évben elhatározta, hogy megfesteti a húszéves országiás és a kamarai terület integritása visszaállításának emlékére a kormányzó arcképét. Eleget tettünk a közgyűlés megbízásának, az arckép itt függ a közgyűlés termében” — mondta Morvay István felsőházi tag, a győri Kereskedelmi és Iparkamara elnöke — 1940. március 28-án — Horthy Miklós életnagyságú arcképének leleplezésekor, mikor „lehullott a bejárattól jobbra lévő fal mezőnyben elhelyezett képről a lepel és a győrmegyei Pázmánd községből származó Bak János fiatal festőművésznek művészi kivitelű alkotása látható lett”.32 Óriási festmény a városháza dísztermében A Szépművészet című folyóirat beszámolója szerint: „Győr városa Udvary Pál festőművésszel megfesttette a Kormányzó Úr ő Főméltóságának 1920. évi [!] győri bevonulását. A képet, melyet október 24-én a város ünnepi közgyűlésének keretében lepleztek le, bemutatjuk e számunkban olvasóinknak.”33 A kép témáját ugyan hibásan adta közre a folyóirat, de a beígért képmelléklet megjelent a Szépművészetben. [6. kép] Az alkotást ugyanakkor a második világháborút követően eltávolították a díszterem faláról. Egy időre eltűnt a kép vázlata is, Udvardy „Bevonulás Győrbe, 40.5x73 centiméteres olajffestménye]” - mint a Győri Városi Múzeum tulajdona - 492. tételszám alatt szerepel a Háborús műtárgyveszteség jegyzékek V. füzetében.34 A festményre vonatkozó — 1938-tól nyomon követhető — iratokat 1940-ben egyesítették, de az iratcsomót 1952-ben leselejtezték. Az alkotásról — annak létrejöttéről - csupán az 1939. szeptember 27-i közgyűlés jegyzőkönyvének bejegyzése, illetve a korabeli sajtó beszámolói alapján tájékozódhatunk. A közgyűlés elé kerülő polgármesteri előterjesztés szerint: „A törvényhatósági bizottság közgyűlése 223/1938 kgy. számú határozatában kimondotta azt, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Úr Ő Főméltósága iránt érzett hálájának és ragaszkodásának azzal is kifejezést kíván adni, hogy 1919 novemberében [!] a magyar nemzeti hadsereg élén Győrré történt bevonulását művészi alkotással kívánja megörökíteni. 31 Horthy Miklós a bölcsesség kivételes ajándékának tulajdonosa és nagykeresztese. Győri Nemzeti Hírlap 5. évf. 50. sz. (1940. március 2.) 1. 32 Méltóságteljes díszközgyűlés keretében leplezték le az Iparkamarában a kormányzó arcképét. Győri Nemzeti Hírlap 5. évf. 70. sz. (1940. március 29.) 1. Bak Jánosról a hírlap augusztus 6-i száma így írt: „Egy győrmegyei festőművész sikere. A Képzőművészeti Főiskola évről-évre az 1000 pengős Balló-emlék-ösztöndíjjal szokta jutalmazni és további fejlődésében támogatni egy-egy legtehetségesebb növendékét. A díjat a főiskola műbíráló bizottsága a beküldött pályaművek elbírálása alapján ítéli meg. - Idén a Balló-ösztöndíjat Bak Jánosnak, a főiskolán végzett volt növendéknek, Rudnay kiválóan tehetséges tanítványának juttatták. A kitüntetett fiatal festőművész jó ismerőse a győrieknek. Itt született Pázmándon, iskoláit pedig Győrött végezte: legutóbb a győri Kereskedelmi és Iparkamara részére festett hatalmas Horthy portréjával aratott megérdemelt nagy sikert. A kitüntetett fiatal festőművész első mestere a győri Pandúr József volt.” 33 A Kormányzó Űr győri bevonulásának megörökítése. Szépművészet 1. évf. (1940) 2. sz. 51. 34 Háborús műtárgyveszteség jegyzékek V. Egyéb köztulajdonból elveszett műtárgyak jegyzéke. Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, Budapest, 1952. Il8
