Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)
Tanulmányok - Borbély Tamás: Három és fél évtized Győr város szolgálatában
Három és fél évtized Győr város szolgálatában nak szélesítése, a városok hitelpolitikája került figyelmének középpontjába. Ezen a területen elért elismertségét önálló munkái és a róla szóló szakmai és emberi méltatások jelzik. Éberth Géza Győr Szabad Királyi Város tanácsnoka, polgármester-helyettese 1933. október 1-jén hunyt el. A tisztviselőt többek között Sipőcz Jenő Budapest polgármestere, a Városok Országos Kongresszusának elnöke méltatta a Városok Lapja című szaklap hasábjain.44 Temetésén a Városok Országos Kongresszusának igazgatója, a Városok Lapja főszerkesztője, Várhidy Lajos búcsúztatta, összefoglalva 1920-as évekbeli munkásságát: „A harctéren elesett hős katonát megillető mélységes kegyelettel és fájdalommal szívünkben állunk ravatalodnál Éberth Géza, kedves barátunk és munkatársunk. Te is a háborúnak az áldozata vagy, annak a háborúnak, amelyben nem halljuk ugyan az ágyuk dörgését, sem a gépfegyverek ropogását, de amely mégis szüntelenül szedi áldozatait az egész világon. A most dúló gazdasági háború az, mely halotti csendbe borítja a gyárakat, a műhelyeket s amely milliók kezéből csavarja ki a munkaszerszámait. Ez a rettenetes gazdasági világfelfordulás súlyos megpróbáltatás elé állította a városok háztartását is, amely helyzetnek elviselhetővé tétele, egyrészt az adózó polgárság kímélése, — másrészt a városi háztartás szükségleteinek biztosítása által —, mint a városi pénzügyek gondozója, Téged is emberfeletti munkára késztetett. De nemcsak Győr városának pénzügyi gondozását viselte szívén, hanem, mint a Magyar Városok Országos Kongresszusának pénzügyi előadója, már több mint egy évtizedes odaadó munkásságot fejtett ki a városok egyetemes pénzügyeinek az érdekében is. A háború után gondoskodni kellett a városok zilált pénzügyeinek rendbehozataláról, a szanálás ideje alatt pedig össze kellett egyeztetni az állami teherviseléssel a városok háztartási helyzetét. A különböző törvényekben és rendeletekben a városokra rakott újabb és újabb terhek miatt, s a városokat illető jövedelmek elvonása miatt valóságos küzdelmeket kellett folytatni, hogy városaink pénzügyei egyensúlyban legyenek tarthatók. Mindezekben a küzdelmekben a munka oroszlánrészét O végezte, s nem csoda, ha ez emberfeletti munka közben meggyengült szervezete nem bírta ezt az iramot.”45 Éberth Géza munkáira még a szocialista korszakban is hivatkoztak különböző városokkal, városi pénzügyekkel foglalkozó tanulmányokban. Akadt ugyanakkor példa személyének „befeketítésére” tett kísérletre is az 1950-es években. A Kisalföld 1958. szeptember 17-i számában a nagy gazdasági válság idején tetőző munkanélküliség ügyében említik Éberth Gézát. A megyei napilapban ekkor mint az érzéketlen, Horthy-rendszert kiszolgáló tisztviselő jelenik meg, aki hangzatos, ám soha meg nem valósuló beruházásokkal „ámítja” a munkát keresőket.46 Szögezzük le, hogy a tanácsos szociális elkötelezettségét és szakmai felkészültségét látva a szocialista diktatúra idején született beszámoló kritikával kezelendő. 44 Városok Lapja 28. évf. 33. sz. (1933. november 15.) 525. 45 Városok Lapja 28. évf. 31. sz. (1933. október 15.) 476. 46 Kisalföld 3. évf. 219. sz. (1958. szeptember 17.) 5. 103
