Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 44/2022 (Győr, 2022)
Tanulmányok - Borbély Tamás: Három és fél évtized Győr város szolgálatában
Borbély Tamás bevonjuk a közigazgatási hatóságok szerepkörébe, hogy eleget tegyünk a modern élet azon követelményének, mely a társadalom gyámolítására szorult rétegét hatósági támogatás alá veszi és bizonyos teendők elvégzésére általános nemzeti és emberi szempontból kötelezi”.35 Ez teremtette meg a társadalmi segély intézményét. A hadigondozás mind szélesebb körre terjedt ki, a hadbavonultak családtagjain kívül például a rokkantakra, az elesettek családtagjaira, vagy éppen a menekültekre is gondot viseltek. Jól mutatja az erőfeszítések növekedését, hogy az állandó társadalmi segélyek összege 1915-ben még 10 000 korona volt, 1918-ban viszont már 160 000 korona. A pénzsegélyen kívül cipő és ruha, gyógykezelés, ingyen földbérlet és tankönyvek is elérhetők voltak a rászorulóknak.36 Az Országos Hadigondozó Hivatal felállítása Győrött sajátos „konfliktust” is eredményezett. Az új szervezet létrehozásával együtt ugyanis szabályozták a községek szintjéig létrehozandó szervezeteket. A város jelezte, hogy szükségtelennek tartja új szervezet felállítását a rendelet értelmében, mivel már korábban megszervezte és folyamatosan működteti a Segítő Irodát, mely lényegében ugyanazt a feladatot látja el, mint az új szervezet. A Győri Hírlap 1917. március 22-én finoman, de büszke öntudattal jelezte is, mit nehezményeznek a győriek, egyúttal bemutatva a Segítő Iroda tevékenységét: „A hadi gondozó szervezet, amelyet tegnapi számunkban a miniszterelnök szabályzata nyomán országos vonatkozásban ismertettünk, Győrött a mozgósítás első napjai óta megvan. A győri szervezet a helyi viszonyokból eredő kisebb-nagyobb eltéréssel ugyanaz, mint amelyet a miniszterelnök rendelete most az egész országra megteremt. Alapja szintén az a gondolat, hogy a világháború sújtottjait a hatóságnak és a társadalomnak együttes kötelessége gondozni és gyámolítani.”37 Az Országos Hadigondozó Hivatal vezetőjének helyszíni tájékozódása után el is fogadták a győriek érveit, így csupán egy névváltoztatást követően a Segítő Iroda folytathatta tevékenységét, immár Hadigondozó Népiroda néven. Az ügy ugyanakkor ismételten rámutatott arra, hogy a helyi viszonyokat jobban ismerő városok gyorsabban és jobban meg tudták szervezni a feladatellátást, mint a központi hatalom. Jelzésértékű, hogy a világháború után a város polgármestere továbbra is hangsúlyozta a segítségnyújtás területén elért „elsőbbséget”, mikor arról írt: „a győri hadigondozó szervezete oly mintaszerű volt, hogy azon az országos intézkedések mitsem változtattak, csak annyit kívántak, hogy a Segítő Iroda elnevezést váltsa fel a hadigondozó népiroda”.38 Éberth Géza az első világháború idején tehát egy, a kor viszonyaihoz képest kétségkívül előremutató, komplex megközelítést alkalmazó szervezetet vezetett és alakított. A fokozatosan romló viszonyok között ez a lehetőségekhez mérten jól szervezte a rászorulók ellátását. Éberth Géza Győr polgármesterének küldött keserű hangvételű jelentéseiből ugyanakkor kivehető a tisztviselő „szélmalomharca”, vagyis az a feszültség, hogy bár egy országos szinten is példaadó szervezetet vezet, az eredményekkel mégsem lehet elégedett, hiszen az egyre nagyobb válság idején mind többen és többen szorulnak ellátásra. Nem csodálkozhatunk, hogy Éberth több alkalommal is átadta volna a Segítő Iroda vezetését. A tanácsos ugyanakkor azt 35 Győri Hírlap 65. évf. 217. sz. (1921. szeptember 25.) 2. 36 Győri Hírlap 65. évf. 217. sz. (1921. szeptember 25.) 2. 37 Győri Hírlap 61. évf. 67. sz. (1917. március 22.) 2. 38 Győri Hírlap 65. évf. 217. sz. (1921. szeptember 25.) 2. IOO
