Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Vajk Borbála: „Ki hamar ád, kétszer ád!” A győriek összefogása az 1838-as nagy dunai árvíz károsultjainak megsegítésére
,KI HAMARÁD, KÉTSZERÁD” Adományok megoszlása (váltóforintban) Aug. 3. Sorsjáték, 243 ft Céhek, magánszemélyek Kamaráshivatal, 864 ft Apr. 8. Hangverseny, 325 ft Márc. 25. Esti vigalom, 405 ft Hajóútból megmaradt összeg, 172 ft 0 500 IMO Az újonnan szedett adományok legnagyobb részét az a 864 forint 40 krajcár tette ki, mely a helyi céhektől, magánszemélyektől és a kamarás hivataltól folyt be.107 A nádor rendelete alapján feljegyezték az adományozó nevét, hogy pénzbeli, termény vagy ruhanemű-e a segedelem és hogy melyik településre szánják azt. Az adakozók között előfordult néhány magánszemély (pl. Lengyel József bognár mester, Hechtl András gabonakereskedő, Kautz Ignác patikárius), de többnyire helyi céhek nyújtottak segítséget. Az erről készített listáról kiderül, hogy meglehetősen eltérő összegeket ajánlottak fel. Negyven forintos adománnyal kimagaslott a német tímár, a szappanfőző és a táblázatban együtt feltüntetett órás, német lakatos, puskás, sarkantyús, fésűs céh.108 Előbbi összeg felét adta az asztalos, 10 forintot a német szabó, az országló kocsis, az aranyműves és a kádár céh. A többi, 12 felsorolt céh ennél kisebb mértékben járult hozzá az adományokhoz. Nyilván befolyásolta a felajánlott összeget, mennyire volt gazdag a céh, illetve a tagok száma is. Az összes adomány pénzbeli volt, élelmiszert és ruhát senki nem adott. Egységesen Pestnek, Budának és Esztergomnak küldték a felajánlásokat, kivételt ez alól csak a szappanfőző céh képzett, ami a „Pesti károsodott szappanyosoknak” küldte a felajánlott 40 forintot. Szántó kapitány április 30-án elszámolt az általa addig a kegyes adakozásokból összegyűjtött summákkal. Az összes bevételből levonta a Streibig nyomtatónak109 a hirdetményekért kifizetett 37 forint 30 krajcárt, az így maradt 865 forint 3 krajcárt adta át a tanácsnak.110 Ezt még kiegészítette május 4-én a további adakozásokból befolyt pénzekkel, így összesen 1500 forint gyűlt össze a károsultaknak,111 112 amit a helybéli királyi só adó hivatalba letenni rendelt a / 119 tanacs. A város közvetett módon is segítette pénzzel a károsultakat. A nádor április 1-jén 294. számú rendeletében meghagyta a tanácsnak, hogy a még az 1830. évről hátra maradt 648 107 GyMJVL Győr Szabad Királyi Város Tanácsának iratai. A város magánokiratai 1743-1848. IV. A. 1056. dd. 22. d. 2649. i. 108 A győri céhekkel átfogóan foglalkozott Bedy 1941, Bedy 1942. Legújabban: Nemesné Matus 2016. Részletes irodalom a győri céhekről: Nemesné Matus—Szabó 2010. 134-136. 109 Győr első, és a korban egyedüli nyomdájának ekkor az 1837-ben elhunyt Leopold Streibig özvegye, Clara Werner volt a tulajdonosa. A Streibig-nyomda történetéről összefoglaló: Horváth 2017. 110 Szántó Mihály beadványát fel is vezették a tanácsülési jegyzőkönyvbe. GyMJVL Győr Szabad Királyi Város Tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek. IV. A. 1056. a. 103. k. 1111-1112. 111 GyMJVL Győr Szabad Királyi Város Tanácsának iratai. A város magánokiratai 1743—1848. IV. A. 1056. dd. 22. d. 2631. i. 112 GyMJVL Győr Szabad Királyi Város Tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek. IV. A. 1056. a. 103. k. 1111-1112. Ez meg is történt, erről 1646. sz. tanácsi végzés. GyMJVL Győr Szabad Királyi Város Tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek. IV. A. 1056. a. 103. k. 1156. 69
