Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Vajk Borbála: „Ki hamar ád, kétszer ád!” A győriek összefogása az 1838-as nagy dunai árvíz károsultjainak megsegítésére
VAJK BORBÁLA felajánlani. Ez ügyben Pozsony vármegye április 2-i kis gyűlése hivatalos levéllel kereste meg Győr város tanácsát, és felkérte, hogy gyűjtsenek előfizetőket, a befolyt pénzt pedig július 15-ig küldjék el Sopron vármegyének. A városi tanács április 27-i ülésén határozott is egy példány megrendeléséről és erre egy pengő forintot rendeltek kifizetni az előfizetéseket gyűjtő bírónak.78 Az augusztus eleji tanácsülésen Czech főbíró beadta azok névjegyzékét, akik Orosz munkájára előfizettek, és a tőlük beszedett 50 pengőforintot a nevek lajstromával együtt gyorsszekéren Pozsony vármegyébe küldték.79 A győriek összefogása természetesen — mint erről már esett szó — nem volt egyedülálló; több városban találkozhatunk hasonló együttműködéssel az árvízkárosultak „felsegélésére”. Pozsonyban például, miután értesültek az árvíz pusztításáról, a város képviseletet nevezett ki, mely jótékonysági felhívást tett közzé. Ennek hatására jelentős mennyiségű készpénzt és élelmiszert gyűjtöttek össze a Wolf-féle fürdőházba, amiket március 19-től kezdve teherhajókkal szállítottak el a rászorulóknak.80 A segélynyújtás nemcsak élelmiszer vagy pénz adományozásával történt, hanem előadások, hangversenyek szervezésével is, melyek bevételét felajánlották a szerencsétlenül jártak javára. A budai városi színház igazgatója, Carl Philipp Rötzl például a március 15-i bevétel felét adományozta a károsult budai lakosoknak.81 Hasonló felajánlás Pozsonyban is történt; a városi színház igazgatója, Franz Pokorny a színház teljes március 21-i bevételét, összesen 1125 forintot adott át; azt követő vasárnap pedig az egyházzene-egylet koncertjének a bevételét is a nemes célra fordították.82 Nagyon széles körű volt az összefogás, hiszen Bécsen kívül Karlsruheban és Zágrábban is rendeztek jótékonysági előadást a pest-budai árvízkárosultak megsegítésére.83 „Újonnan szedendő kegyes adományok” Az „élelmes hajó” indulásának napján, március 20-án az uralkodó, V. Ferdinánd király adakozásra és segélynyújtásra felszólító levelet bocsájtott ki, és magánpénztárából 20 ezer pengő forint gyorssegélyt küldött a rászorulóknak.84 Ugyanezen a napon a Helytartótanács a 9974. számú rendeletével meghagyta Győr város tanácsának, hogy „az 1775-k esztendei árvizet egy egész öllel meghalladó Duna kiöntése által felette károsodott Buda-Pesti lakosok számára minél előbb irgalmas segedelmet” szedjenek, melyet a legközelebbi Kincstári Pénztárba adjanak be, a nyugtát pedig küldjék el a Kormányszéknek. Emellett kérték, hogy külön jegyezzék fel azt is, hogy a segélyt a budai vagy a pesti károsultaknak szánják-e. A tanácsülési jegyzőkönyvbe a rendelet mellé bejegyezték, hogy már rendelkeztek „kegyes segedelem” szedéséről.85 Két nappal 78 GyMJVL Győr Szabad Királyi Város Tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek. IV. A. 1056. a. 103. k. 1037-1038. 79 GyMJVL Győr Szabad Királyi Város Tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek. IV. A. 1056. a. 104. k. 1835-1836. 80 Pressburger ZeitungNo. 24. (23. März 1838.) 1. 81 PressburgerZeitungNo. 24. (23. März 1838.) 3. 82 PressburgerZeitungNo. 24. (23. März 1838.) 1. 83 SánthdnéAntal-Fodor 1988. 393. 84 Sánthdné Antal-Fodor 1988. 385. 85 GyMJVL Győr Szabad Királyi Város Tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek. IV. A. 1056. a. 102. k. 66
