Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Galambos Krisztina: Útifűcukortól az Ágyúcsokoládéig. A Schmidl L. cukorka- és csokoládégyár rövid története
GALAMBOS KRISZTINA 40 százalékkal drágábban vett árut csak azért, hogy ne kelljen leállítania az üzemet, ne kelljen elküldenie 200 győri munkást. A város és a kamara mindent megtett, hogy a valutanehézségekkel küzdő győri gyárakon segítsen.68 Az említett nehézségek miatt a fúzió elkerülhetetlenné vált. A Pannonia Magyar-Hollandi Kekszgyár Rt 1933. április 19-én nevét Schmidl-Pannonia Egyesült Csokoládé és Kekszgyár Rt.-re változtatta. 1933. április 29-én választották meg az igazgatósági tagokat.69 Az egyesült vállalat alaptőkéje a fúzió idején 360.000 P volt. A megújult cég a nehéz gazdasági helyzetben megpróbálta fellendíteni az értékesítést.70 Új termékekkel jelentkeztek, ipari vásárokon vettek részt, bővítették a gyártelepet.71 A hazai piacok mellett Olaszországba szállítottak, ahol képviseletet is fenn tudtak tartani.72 A vidéki iparvállalatok termékeinek értékesítését a legfontosabb belső piacon, Budapesten a városi vámok akadályozták. Ez a vámpolitika indította például a győri iparvállalatokat, mint a Győri Textilműveket, a Koestlin keksz- és csokoládégyárat, a Schmidl csokoládégyárat, hogy üzemi autófuvarozásra álljanak át és ezáltal takarítsák meg a cikkeik után vasúton fizetett 100 kg-kénti 231 fillér és az autófuvarozás esetén fizetett 34—90 fillér városi vám között mutatkozó különbözeteket.73 1936-ban elhunyt Schmidl H. János, temetését május 17-én tartották. A tulajdonos 1883 óta élt Győrszigetben.74 A fiatal, agilis vezető hamarosan a helyi közösség aktív tagja lett. Csatlakozott a kereskedelmi ifjak egyletéhez, megalapítója és pénztárosa volt a Győrszigeti Ipartestületnek. 1896-ban tagja volt a millenniumi kiállítást rendező bizottságnak, amiért miniszteri elismerésben részesült. Az intézmény fennállása alatt tagja volt az országos ármegállapító bizottságnak. Győrsziget Győrrel való egyesítését követően tagja volt a város törvényhatósági bizottságának és annak albizottságainak, 1907-től Győrsziget képviselője. A Győri Ipartestület egyik alelnökévé is megválasztották. A kereskedelmi és iparkamarának is tagja volt, annak megalakulása óta (1890), illetve a Gyáriparosok Országos Szövetségében szintén tevékenykedett, melynek nagyválasztmányi tagja volt évtizedeken át. Hosszú ideig alelnöke volt az Országos Iparegylet cukorka- és csokoládé-szakosztályának és fennállásának idején az Osztrák-Magyar Cukorkagyárosok Egyesületének. Elöljárósági tagja, majd alelnöke volt az izraelita hitközségnek. Részt vett a helyi egyesületek munkájában.75 A vállalkozás már az első évtizedben szép hasznot hozott, a tulajdonos virilis-listán szerepelt 1905-ben, 1917-ben, 1921- ben és 1934-ben is.76 68 Nehezen kapnak nyersanyagot a győri gyárak. Dunántúli Hírlap 40. évf. 275. sz. (1932. december 4.) 4. 69 Az igazgatósági tagok: dr. Iklódy Szabó János, Schmidl H. János, Stein Zsigmond, Vajda Vilmos, dr. Morvay Béla és Bokor Ervin. Felügyelőbizottsági tagok: Bayer János, dr. Gusztáv Béla, Nogrády Nándor és Schuck Nándor. Központi Értesítő 58. évf. 35. sz. (1933. augusztus 31.) 560. 70 Nagy Magyar Compass 61. (1937.) 2. sz. 119. 71 GyMJVL Győr Város tanácsának iratai IV. B. 1406. 2088. d. III. 118/1933. 72 Nagy Magyar Compass 61. (1937.) 2. sz. 119. 73 Merkler József: Meg kell szüntetni a városi vámokat. Magyar Közgazdaság 5. évf. 45. sz. (1935. október 31.) 4. 74 GyMJVL Győr Város tanácsának iratai IV. B. 1402. 1404. doboz (d.) XII. 275/1913. 75 Kereskedelmi ifjúság egylet, Önkéntes tűzoltóegylet, Győrvárosi és megyei önsegélyező szövetkezet, győri kér. betegsegélyző pénztár felügyelő bizottsága, győrvárosi és megyei takarékpénztár bizottsága, győrszigeti első magyar asztaltársaság, a város művészeti, irodalmi és színügyi bizottságának tagja. 76 Szakái2002. 425-435. 84
