Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Galambos Krisztina: Útifűcukortól az Ágyúcsokoládéig. A Schmidl L. cukorka- és csokoládégyár rövid története
ÚTIFÜCUKORTÓL AZ ÁGYÚCSOKOLÁDÉIG például a Koestlin, a Schmidl gyár és a Pannónia sütöde gázlángnál sütötte a termékeit.64 Ekkoriban 103 magyar mellett 6 külföldi munkás dolgozott a gyárban.65 1929-re a Bercsényi ligettől a Gyár utcáig álltak a kétemeletes épületek. A főzőüzemben óriási gépekben főtt a cukor; magas nyomású gőz és nagy hőség volt a teremben. Naponta 50 mázsa cukrot dolgoztak fel. A lepárolt, mézhez hasonló, sárgás színű alapanyagot hatalmas bádogteknőben vitték át a formáló terembe, ahol hosszú gépsorokban sokféle formát préseltek és vágtak. Az összekevert, ízesített, megfestett masszát lepénybe simítva rakták a gépbe és alul jöttek ki a szebbnél szebb cukorkák. Mellettük álltak a drazségépek, melyekbe por alapú anyagot öntöttek. A gép szabályos golyócskát vagy például apró csizmát formázott aszerint, hogyan állították be. Egy másik, kisebb gépen készítették a fütyülőcukrokat. A gép a helyi fa- és fémipari szakiskolában készült Stein Zsigmond igazgató tervei alapján. Az egyedi gépezetbe hengerbe sodorva rakták bele a masszát és alul dobta ki a kész sípokat, ötpercenként 100-120 darabot. Csokoládé készítéséhez a kakaóbabot megpörkölték, többszörösen finomították és ezután őrölték porrá. Ebből kakaópogácsát készítettek, cukrot és tejet kevertek bele, az így kapott gyurmaállagú anyagot 18 gyúrógépen 5 nap és 5 éjjel vették munkába. A megfelelő minőség eléréséhez nélkülözhetetlen volt az állandó hőfok biztosítása, az állandó egyforma meleg és hideg. A formázóműhelyben ezrével sorakoztak egymás mellett a csokoládészobrocskák, pipák, állatformák stb. Ugyeskezű munkásnők alakították a különféle alakzatokat, aztán a még forró öntvényeket hűtőbe rakták, ahol szinte azonnal megdermedtek. Innen a csomagolóosztály asztalaira kerültek, ahol színes sztaniolpapírba adjusztálták, igazították. A kész termékeket dobozokba rakták, felszalagozták és már készen is álltak az elszállításra. Mindent maguk állítottak elő, a kartondobozokat és a mélynyomású díszes skatulyákat is.66 Minden törekvés ellenére a vállalat egyre rosszabb anyagi helyzetbe került. A gazdasági nehézségek, a piacvesztés és a dráguló alapanyagok okozta gondok megoldást követeltek. 1933- ban tárgyalások kezdődtek a Schmidl L. és a Pannónia gyárak fúziójáról.67 A Pannonia gyár a Vilmos császár út (ma Szent István út) egyik pincéjében kezdte működését. Komoly sikereket értek el az 1930-as évekre, amelyben nagy része volt Stein Zsigmond igazgatónak, aki bekapcsolódott az üzem vezetésébe. Közös lerakatot tartottak fenn a Schmidl L. gyárral Budapesten, így csökkentették az üzemi kiadásukat. Mindkét gyárnak komoly nehézséget okozott az alapanyag külföldről való beszerzése. Nagy kár érte őket azzal, hogy késve jutottak hozzá a külföldi nyersanyaghoz, amelynek már hetekkel azelőtt befizették a pengő ellenértékét. A már kiutalt valutát a Nemzeti Bank késve juttatta el a külföldi cégnek. A legitim győri gyáripar nem vásárolhatott kakaóbabot, mert a Nemzeti Bank nem tudott azonnal valutát adni, ellenben a budapesti zugforgalomban bármekkora mennyiséget lehetett venni, de ennek 40—50 százalékos felára volt. A Schmidl gyár 64 A városi üzemek munkája az elmúlt években. Dunántúli Hírlap 35. évf. 293. sz. (1927. december 25.) 6. 65 Külföldi alkalmazottak a győri üzemekben. Dunántúli Hírlap 35. évf. 262. sz. (1927. november 18.) 4. 66 A Schmidl gyárban. Dunántúli Hírlap 37. évf. 288. sz. (1929. december 17.) 4. 67 Fuzionál a Schmidl és Pannonia győri cukorkagyár? Felsődunántúli Hétfői Újság 8. évf. 17. sz. (1933. április 24.) 7. 83
