Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Galambos Krisztina: Útifűcukortól az Ágyúcsokoládéig. A Schmidl L. cukorka- és csokoládégyár rövid története
GALAMBOS KRISZTINA francia selyembonbon. A cég 1904-ben ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját, amelyről győri és országos lapok is megemlékeztek. A jubileumi ünnepségen Schmidl H. János az alapítónak emléket állító márványtáblát helyeztetett el a gyár területén. Az eltelt negyed évszázad alatt a dolgozók létszáma 4 főről hozzávetőlegesen 150 főre növekedett. Többségében női munkaerőt alkalmaztak, akik a csomagolást és adjusztálást végezték. A gyár vezetése nagy gondot fordított a tisztaságra. A dolgozók munkaruhát kaptak, a távolabb lakók miatt pedig másfél órás ebédszünetet biztosítottak.39 Ettől az évtől a gyár igazgatását Schmidl H. János sógora, Buchwald Lajos (1877—1926) vette át, aki 1898-ban közgazdasági diplomát szerzett Bécsben, majd 1903-ban mérnöki diplomát. Győrben 1899-től élt,40 1906-ban betársult a cukorka- és csokoládégyárba.41 Cégvezetőként a műszaki, fejlesztési, beruházási, valamint az értékesítési irányító munkában tevékenykedett. A gyárat 1905-ben kakaópor gyártására bővítették ki. Ebben az évben a tulajdonos kérelmet nyújtott be a városhoz, hogy termékein a Városháza képét használhassa, amiért 100 koronát ajánlott fel.42 Budapesti főraktáruk a VII. kerületi Erzsébet körút 4. szám alatt működött. Sziget és Révfalu községet, melyeket egymástól a Duna választott el, 1905. január 1-jétől Győr területéhez csatolták és a város V. kerülete lett. A két község közül Győrsziget volt a népesebb, városiasabb és a gyáripar tekintetében jelentékenyebb, bár a kertgazdálkodást sem nélkülözte. A csatlakozás egyik következménye volt, hogy 1906-ban a Rábcát — elsősorban árvízvédelmi okokból - új mederbe terelték, helyét feltöltötték. A Rábca elvezetésével megszűnt az ipari víz ingyenes használata, a város azonban vállalta, hogy azt továbbra is biztosítja a környező gyárak számára. A céget azonban kötelezte a közcsatorna-hálózatba való csatlakozásra.43 Schmidl H. János a gyárat 1907-ben tovább bővítette, ebben az évben már 21 segéd, 112 női munkás és 4 tanonc dolgozott a vállalkozásban.44 A család számára a telek utca felőli oldalára, a Gyár utca 15. szám alatt kétemeletes lakóházat építtetett.45 A cukorka- és csokoládégyártási szakosztály részt vett a nemzetközi sütő-, cukrász- és rokonipari kiállításon. A kiállító szakosztályi tagok — a Fiumei kakaó- és csokoládégyár, a Stollwerck Testvérek, a Schmidl L., a Koestlin L. és Társa és az Első kecskeméti konzervgyár — valamennyien a legnagyobb kitüntetést, a Grand Prix-t kapták. A szép eredmény rangját tovább emeli, hogy a zsűri 800 kiállító közül mindössze 16-ot talált erre a kitüntetésre érdemesnek.46 Egy 1906-ban készített felmérés szerint az akkori Magyarországon a következő említésre érdemes üzemek gyártottak csokoládét: • Fiumei Csokoládégyár: csak csokoládét állított elő. 39 Huszonötéves jubileum. Győri Hírlap 48. évf. 76. sz. (1904. április 3.) 9. 40 A magyar állampolgári esküt 1912-ben tette le, a következő évben illetőségi bizonyítványért folyamodott a győri városi tanácshoz. GyMJVL Győr Város tanácsának iratai IV. B. 1402. 1404. doboz (d.) XII. 275/1913. 41 Központi Értesítő 31. évf. 33. sz. (1906. április 26.) 703. 42 Győrváros rendkívüli közgyűlése. Dunántúli Hírlap 13. évf. 76. sz. (1905. június 22.) 2. 43 GyMJVL Győr Város tanácsának iratai IV. B. 1402. 1093. d. III. 310/1908. 44 GySzKVI 1908. 54. 45 GyMJVL Győr Város Műszaki Hivatal iratai. Magánépitések. IV.B. 1406/b 35. d. 1402/1906. 46 Czukorka- és csokoládégyártási szakosztály. Magyar Ipar 28. évf. 27. sz. (1907) 690. 80
