Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)

Tanulmányok - Galambos Krisztina: Útifűcukortól az Ágyúcsokoládéig. A Schmidl L. cukorka- és csokoládégyár rövid története

Galambos Krisztina Útifűcukortól az Ágyúcsokoládéig A SCHMIDL L. CUKORKA- ÉS CSOKOLÁDÉGYÁR RÖVID TÖRTÉNETE A győri édesipar kezdeti sikereihez jelentős mértékben hozzájárult a csaknem 80 éve meg­szűnt Schmidl L. cukorka- és csokoládégyár. A tanulmány célja, hogy bemutassa a vállalkozás történetét, amely már néhány évvel indulása után országos ismertséget szerzett. A történeti adatokat követve kirajzolódik egy olyan típusú cég, amely fennállása során mindvégig érvénye­sítette működésében a rokonsági kapcsolatokat. A gyárépületet lebontották, a dokumentáció nagy része megsemmisült. A szakirodalom tanulmányozása mellett a helyi és országos sajtóban, levéltári iratokban találtam adatokat a gyárról. Hálásan köszönöm Villányi Tibornak, hogy a leszármazottaktól kapott fotót sok éven át megőrizte és rendelkezésemre bocsátotta. A magyarországi édességkészítés árutermelő jellege a megelőző évszázadokban alakult ki; önálló iparrá válása a 19. század elejére tehető. Ekkor találkozott a nyugatról érkező édességkészítő kézművesek hatása a hazai feltételek teljesülésével. Ilyen elvárás volt, hogy az alapanyagok, a cukor és liszt termelése a földesúri majorságok tevékenységéből a polgárság kezébe került. A hazai cukorrépa-termelés és az olcsóbb cukor eredménye volt, hogy az édesség készítése kiszorult a gyógyszerészeiből, és a mézeskalácsosok és cukrászok feladatkörébe került. A cukorka évszázadokon át házi és kézműipari termék volt, gyáripari előállítása a répacukor megjelenése és a gőzgépek alkalmazása után terjedt el. Magyarországon a cukrászipar kialaku­lásának kezdetén a cukorkakészítés volt a cukrászok fő tevékenysége. A 19. század utolsó har­madában a cukrász kézműipar termeléséből nőtte ki magát a cukorka és a csokoládé készítése gyáripari termeléssé. A csokoládé kezdetben Európában is csak folyékony állapotban, italként vált ismertté. A szilárd étcsokoládé gyártását egy holland vegyész, Coenraad van Houten 1828-as találmánya tette lehetővé.1 Az első hazai csokoládégyárakat magánszemélyek alapították a 19. század köze­pén, közülük két cukrász, Stühmer Frigyes (1869) és Gerbeaud Emil (1886) tudott maradandó vállalkozást létesíteni Budapesten, amelyek már a külföldi gyárakkal szemben is versenyképe­sek voltak. Az általános iparfejlődés erre a szakágra is jótékony hatással volt, a 19-20. század fordulóján körülbelül 60 üzemben készítettek csokoládét. A legjelentősebbek között számon­­tartották a győri Schmidl L. gyárat is.2 A Schmidl család Nógrád megyéből költözött Budapestre, ahol a családfő, Schmidl Lázár 1879-ben alapított cukorkagyárat a VIII. kerületi Práter utcában. Eleinte gyógyhatású cu­korkákat készített. Fővárosi napilapokban megjelent hirdetése szerint a Schmidl első magyar maláta készítmények gyára köhögést, rekedtséget, mell- és tüdőbajokat, nyákbajokat gyógyító malátakivonatot és malátakivonatú bonbont állított elő. Termékeit budapesti gyógyszertárak-1 Borsody 1995. 54—56. 2 5. Nagy 2005. 24-25. 74

Next

/
Oldalképek
Tartalom