Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Horváth József: Egy győri nemespolgár otthona, életmódja és könyves műveltsége a 18. század közepén. Semberger Károly hagyatékáról
HORVÁTH IÓZSEF számára természetesen meszet is kellett vásárolnia: 15 „csillével” hozatott, együttesen 45 forintért. De olvashatunk a ház berendezését ért károkról is. „Mint hogy a főid indulás két kályhát eli dűntötte, és úgy Szólván porra törte”, azok helyett újakat kellett csináltatnia; egy zöld és egy fehér kályhát készíttetett „németh fazekassal”, ez 59 forintjába került. „Az égi háború az réghi házoknak minden ablakjait őszve törvén”, azokat is újra meg kellett csináltatnia - ez 40 forint kiadással járt számára. Annak érdekében pedig, „hogy jövendőben ollyan szerencsétlenségttűl ment Légyen az Házok”, „Schalu ablakokat” csináltatott az özvegy a régi épületre nyolcat, együttesen 60 forintért. Talán e néhány adat is érzékelteti, mekkora károkat okozott ez a földrengés a városban, és milyen összegekbe került a károk helyreállítása. Egyéb javítások, átépítések Az összesített elszámolásból két további dolog is kiderül: egyrészt az, hogy nem csupán a földrengés okozott károkat, más javítani valók is akadtak az évek során a házon; másrészt, hogy a tulajdonos közben épített, korszerűsített is. Nézzük először az utóbbiakat! A bevételek számbavétele során említettem, hogy a fazekasok által bérelt boltok száma időközben eggyel bővült; az elszámolásokból megtudjuk azt is, mibe került annak kialakítása. Ehhez az utca felől ajtót kellett vágatnia, így kőműves, lakatos és asztalos mestert kellett hívatnia, valamint faragott követ vásárolnia — mindez negyven forint kiadással járt. (Megjegyzem: mivel a fazekasok által fizetett éves bérleti díj a bővítés után 20 forinttal lett magasabb, az említett kiadás két esztendő alatt megtérült.) Az idő tájt más „fejlesztések” is történtek a Semberger-házban és „környékén”. „Az egész Udvart, és a réghi ház mellékét termés, és béka kővel ki rakattam és flozterozással edgyöt tett” 75 forintot - olvasható az egyik tételben. „1767-ben réghi háznak az egész folyosóját téglával bé rakattam, és ment reá tégla 6500” — tudjuk meg egy másik bejegyzésből; e művelet a behordatással együtt 40 forintot, valamint 62 és fél krajcárt „igényelt”. Kiderül, hogy az utolsó szobának addig nem volt kéménye, kellett egyet húzatni; az ehhez szükséges 1500 tégla, a többi hozzávaló, valamint a munkadíj 39 forintot tett ki. Az épület felújítása során nyolc új ablakkeretet is kellett csináltatnia, az asztalosnak 20 forintot fizetett ezért; ugyanennyit kért a lakatos is, az „ablakokra való pléhekért”; míg az üveges mester 2 forint 40 krajcár ellenében üvegezett be egy-egy ablakot. Akadtak persze egyéb javítani valók is. A „réghi ház fődéi reparátiohoz Szőgséges Sindőlők” ára például 148 forintot, valamint 46 és fél krajcárt tett ki; a hozzá szükséges „Sindől Szegek”, valamint az ácsok munkadíja pedig további száz forintot. 1767-ben „Le Szakadván S. V. az árnyék Széknek bolt hajtása”, annak „ganaját” 33 ládával hordatta ki; 1770-ben pedig, amikor „újra meg rekett az utzán”, 17 láda „ganajt” kellett kihordatnia - a két munkáért együttesen 50 forintot kellett fizetnie. (Úgy vélem, az utóbbi adatok több szempontból sem érdektelenek számunkra.) Az idézett adatsorokból egyértelműen kitűnik: meglehetősen sok költséggel járt egy nagyobb méretű városi ház fenntartása; mint ahogy az is, hogy a földrengés komoly károkat okozott még a város téglaépületeiben is. 40
