Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Horváth József: Egy győri nemespolgár otthona, életmódja és könyves műveltsége a 18. század közepén. Semberger Károly hagyatékáról
HORVÁTH IÓZSEF család számára. Az említett elszámolás39 1764. október elsejétől hét esztendőn keresztül sorolja fel az éves bevételeket; ezek között rendszeresen szerepelnek az árendából befolyt összegek is. Az első évben Marian György a kisdémi, valamint a fölpéci bérleményekért együttesen 200 forintot fizetett; Jakus Jánostól az Újfalun lévő házhely használata fejében 20 forint jött be; míg a győri kukoricás földek után 30 forintot fizetett a bérlő. A következő esztendőkben a bérlők személye néha változott, az összegek nagyságrendje lényegesebben nem; így azt mondhatjuk, hogy a két győri szántóföld, valamint a városon kívül lévő nemesi birtokok után évente mintegy 250 forint bevételre tett szert a család. Amit a házról megtudhatunk Nézzük ezek után a győri házra vonatkozó adatokat! Az inventárium első pontja egy öszszetett mondattal indul, mely számos fontos információval szolgál számunkra — ezért érdemes szó szerint idéznem: „Vagyon ezen Nagy Győr belső Városábann, es Praesidiumban egy, két Condignatiora épült Curialis Keő Ház Sőmberger Famíliát illető, a melly is maradott eöregh Sőmberger Ádámtul a mellynek is Jesuiták Iskolája felül, a holly régenten a Feő Strása Ház volt, némely réfie epület nélkül vagyon, és az alsó Bottyait Fazokasok, az feőlső réfiinek pedig némely réfiit M[é]l[tósá]ghos Groff Wolenstein Ur Censusban bírják, ...” Vagyis: a házat „eöregh Sőmberger Ádámtul” maradottnak mondja, aki — mint láthattuk - mintegy fél évszázaddal a hagyatéki leltár felvétele előtt bírta a házat; ma már tudjuk, hogy majd’ egy évszázaddal korábban került a család birtokába. Említést tesz az egykori főstrázsaházról; ez azt bizonyítja, hogy a 18. század közepén még emlékeztek helyére. De jelen szempontunkból talán ezeknél is fontosabb a bérlők említése: hogy az alsó szinten lévő boltokat a fazekasok bérelik, a felső szint egy részét pedig ekkor Wollenstein gróf úr. Arra, hogy a házban bérlőt említenek, Lővei Pál 1743/44-től kezdődően több esztendőből is talált adatokat;40 érdemes tehát megnéznünk, kik voltak a bérlők, és milyen összegű bevételt jelentett ottlétük a család számára! Az „albérlőkről” Amint az éves elszámolásokból kitűnik, a fazekasok a ház földszinti „boltjainak” állandó bérlői voltak ekkortájt. Az első évben öt boltot béreltek, együttesen 141 forintot fizettek érte, miként a következő esztendőben is. Az 1766. október elsejével kezdődő esztendőre viszont már 161 forint szerepel a bevétel ezen sorában, azzal a megjegyzéssel, „hogy egy bóltal meg Szaporottak” - és ez maradt a bérleti díj összege a következő három esztendőre is. Vagyis a fazekasoktól származó bevétel csaknem elérte a Győrön kívüli ingatlanok árendájából befolyó összeg kétharmadát, amit mindenképpen jelentősnek mondhatunk. De fontos ez az adat számunkra várostörténeti szempontból is: ugyanis a ház ezen oldala mellett húzódó közterületet ma is Fazekas köznek hívják! A város utcaneveinek kiváló kutatója, Tomaj Ferenc azt írja: e névadás időpontjára vonatkozóan nincsenek pontos ismereteink; valószínűleg a 18. század 39 MNL GyMSM GyL Győr vármegye nemesi közgyűlésének iratai Archivum Vetus Acta Orphanalia IV. A. lg. Lad. 3. Fase. 21. No. 2. 40 Lővei 1998. 52. 38
