Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Gerencsér Péter: A „Muskatirossok Várossá”. Az állandó magánhaderő megteremtésének kísérlete a 17. századi Gartán
GERENCSÉR PÉTER További házhelyek lakottá válásával 1677-ben folytatódott Garta benépesülése, de az etnikai arányok alig módosultak. A fiskális Nádasdy-javakról a Magyar Kamara megbízásából, Kövér Gábor jószágkormányzó működési ideje alatt 1677. július 31-én született összeírás Gartát immár három szerre (falurészre) tagolva tárgyalta.37 A „Rába felé való szeren alszélről” 17 házzal 18 telket, a „Vár felől fölszélről” 14, míg „Babót felől alszélről” 7 telket jegyeztek fel. A három szeren összesen 39 telek volt, amely a helységnek a környező települések közé való utólagos beékelődése folytán később sem volt bővíthető. A kapuvári vár felé lévő felső szer, melyet később is Főszer néven emlegettek, Garta főút menti északi része volt, a legkevésbé beépített Babóti szer pedig a község déli részére utalt. A legnépesebb falurésznek a Rába felőli szer tekinthető, amely - összevetve a nevet a falu 18. századi utcahálózatos térképével38 - a főútra merőleges keresztutca, a mai Szent Katalin utca, a község központja volt. E térkép szerint Garta két utcából, a mai Szent Katalin és a csak nyugati oldalán beépült Rákóczi utcából állt, találkozásuknál orsószerű teresedés alakult ki. Egy 1735-ös forrásból azt is tudjuk, hogy a nyugati házsort állandóan a Kis-Rába folyó vizének kiöntései veszélyeztették: „Minth hogy ezen Gartha névű Helségh az Rába vize mellet lévén, valamint Kapuvár, az Rábának gyakorta való ki áradássi, és ki oméssi miat gyakorta sok karokat szenved. Kiváltképpen a nap nyugodra dűlő sor, és uczan mert gyakorta mind Háza, leg aláb az kertye szokott úszni a vízben.”39 Az 1677-es összeírás rendje valószínűsíthető módon térben haladhatott, de ismét megörökítette a házhelyre költözés idejét. A Rába felé való szeren alszélről kezdve a lakosokat (családfőket) házépítésük kezdetének dátumával együtt írta össze.40 A kapuvári vár felőli Főszer is benépesült.41 Az összeíró ezt követően ide még három nevet írt, de utólag áthúzta, mert a Babóti szeren lakókat tévedésből sorolta ide.42 A Babót felőli alsó szeren is éltek már lakosok.43 A 39 sessióból 21 zsellérhely szolgált, melyeknek lakói összesen 31 forint 50 dénárt fizettek be a kamara kasszájába. A Rába felőli szeren, a település középső részén legalább 14 német nevet találunk, a Felsőszeren heten-nyolcan voltak, míg az Alsószeren négyen. A három szer közül a leginkább elnémetesedett szer a középső volt (itt fizettek adót a legkevesebben), ennek a háromnegyede, a Főszernek a fele, míg az Alszernek a kétharmada, összességében pedig óvatos becslés szerint is Garta teljes lakosságának 65-70%-a volt német eredetű. Amennyiben figyelembe vesszük, hogy a motivált névadás korában Horváth János, Horváth Dániel és Cseh Balázs ve37 MNL OL 156 Fase. 12. No. 44. (1677. július 31.) pag. 23-24. 38 MNL OL S Esterházy család hercegi ága, 17—19. sz. (S 16) No. 1061. Delineatio Metarum Kapuvar, Gartha et Baboth cruda. 35 MNL OL P 108 Repositorium 14. Fase. D. No. 130. Conscriptio Possessionis Gartha, 1735. június 27. pag. 140. 40 Név szerint (zárójelben építkezésük kezdő időpontja olvasható): Czoban Phűlőp (1677), Horvat Janos (1677), Michael Flollinger (1677), Stephan Geller (1675), Martin Eisler (1674), Michael Lautner (1674) Joannes Odor (1674), Horvat Janos, Sigmund Heigel és Lorenz Lang (1675, ők „egy hazat bírnak”), Jacobus Lakner, Caspar Schwey, Georgius Kreichler (1674), Gregor Adler (1674), Jacob Hollander (1675), Bakó Miklós (1675), Georg Unger (1677), Georg Fillinger (1677), Andre Gross (1677). 41 Itt lakott Gregor Hutter, Andreas Glrinker (1677), Wolfg[ang] Waldemair (1675), Bozza Janos, Michael Klauser, Kavassy Pál, Odor Samuel, Joannes Brandtsiter (1676), Lenhardné, Czeh Balás, a bíró Paul Unger, Takacs Christoph, Szücz Jakab és Horvat Danijel] (utóbbi desert[a], azaz pusztahely). 42 Nevezetesen: „Desert Czeh Balás, Santa Pintér, Simon Walter.” 43 Az itteni lakók névsora: Czeh Balás (desfertaj), Santa Pintér, Simon Walter, Andreas Fridrich (1675), Caspar Pazel, Bognár Janos, Hans RemelhofFer. 16
