Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 43/2021 (Győr, 2021)
Tanulmányok - Bagi Zoltán Péter: A 700 éves emlékmű című dombormű rövid története
A 700 ÉVES EMLÉKMŰ CÍMŰ DOMBORMŰ RÖVID TÖRTÉNETE Sándorral és ezt meg kell változtatni mindenképpen.” Cziglényi válaszában jelezte, hogy már két zsűri is foglalkozott a domborművel, így nehéz lenne újra rávetetni azt a képet, amit dr. Csernitzki kíván. A V. B. elnöke azonban nem engedett. Azt vetette fel, hogy a szobrászművészt kérjék meg „a Végrehajtó Bizottság nevében, amely rendkívül fontos óhaj”. Erre Cziglényi azt javasolta, hogy szülessen egy olyan határozat, amely értelmében „a címert és az évszámot tükröző mezőben egy modern városkép legyen”. Dr. Csernitzki erre úgy nyilatkozott, hogy „ha kell, Cziglényi elvtárs menjen el, keresse meg a művészt és beszélje meg vele, hogy milyen döntés született”.47 A javaslatnak megfelelően az említett V. B. tag meg is kereste Mikust, ám — ahogyan az 1970. december 28-i végrehajtó bizottsági ülés anyagából kiderül - nem sok sikerrel. Dr. Csernitzki így kénytelen volt elfogadni, hogy „a Megyei Tanácsháza előtti emlékművön nem szerepel a legújabb időszak, mert a szóban forgó dombormű azzal a céllal és olyan formában készül, hogy a város történelmét mutassa be. Ennek következtében az eredeti elgondoláson változtatni nem volna helyes”. A Végrehajtó Bizottság 266/1970. számú határozata így tudomásul vette Cziglényi beszámolóját az emlékműről és megköszönte eddigi közreműködését. Emellett megbízta ugyanőt azzal, hogy a jövőben is kísérje figyelemmel a munkát.48 Az ELKÉSZÜLT EMLÉKMŰ ÉS A FOGADTATÁSA Az elkészült emlékművet 1971. augusztus 19-én avatták fel az újonnan épült Megyei Tanácsháza előtt. A kialakított téren a felső vízmedence elé került Mikus Sándor alkotása, amely mintegy 6 méter hosszan elnyúló, 80 cm magasságú gerendaszerű kőtömbre erősített bronzrelief volt. Az emlékmű az utca járószintje alá került, néhány lépcsőn lehetett megközelíteni.49 Az avatást megelőzően Hamar István készített interjút a szobrászművésszel, amely a Kisalföld 1971. augusztus 15-i számban jelent meg. Ebben Mikus a következőképpen vallott a művéről és művészete lényegéről: „Nyolc méternyi felületen előadni hétszáz év történetét, nem könnyű feladat, sokat meditáltam, korrigáltam a terveken is. Én mindig úgy alkottam, hogy a tudatosság és az ösztönösség egyensúlyban legyen. A széppel, a test harmonikus formáival, a szobrok ritmusával, a kifejezőerővel akarok hatni az emberekre, jobbá, kíváncsivá tenni őket. Gyakran éjjel is felkelek, bemegyek a műterembe. Mindig frissen kell reagálni a legjobb gondolatokra, ötletekre, azt tartom.”50 Mikus Sándor művét a szobrászművész munkásságáról 1977-ben megjelent könyvében Szíj Rezső a következőképpen méltatta: „Míg a Kőmíves Kelemenné című domborműben a szöveghez készített »illusztrációt«, a Győr város 700 éves fennállása emlékére készült domborművön 47 GyMJ VL Győr Megyei Jogú Város Tanácsának iratai Győr Megyei Jogú Város Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyvei XXIII. 102. a. 78. k. 424-425. 48 GyMJVL Győr Megyei Jogú Város Tanácsának iratai Győr Megyei Jogú Város Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyvei XXIII. 102. a. 78. k. 493. 49 Némáné 2015. 50 Hamar Imre\ A 700 éves városnak alkotott. Látogatás Mikus Sándornál. KisalföldXXVII. évf. 192. sz. (1971. augusztus 15.) 125
