Levéltári források Győr első világháborús éveiből II. 1917-1918 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 42/2020 (Győr, 2020)

Szociális viszonyok, társadalmi feszültségek

SZOCIÁLIS VISZONYOK, ÉS TÁRSADALMI FESZÜLTSÉGEK mind a végleges rendezésnek irányulnia kell. A részletekkel tehát foglalkozni nem kí­vánunk, de kötelességünknek tartjuk, hogy rámutassunk azokra a főbb vezető elvekre, amelyek kell, hogy a kérdés megoldását kitöltsék. Az ideiglenes segítség megadásának legfőbb következménye, hogy minden késede­lem nélkül, azonnal megtörténjék. A pillanatnyi segítés tekintélyes nagyságú legyen és emelkedő irányzatot öltsön a súlyosabb családi gondok felé. A rendszeresen jelentkező ideiglenes segítség számoljon a tényleges viszonyokkal, s a közszolgálat alkalmazottjait valósággal hozza abba a helyzetbe, hogy az élet gondjaival megküzdeni tudjanak. A végleges javadalom rendezés gyorsan következzék be, hogy a háborúból való átme­net munkája már anyagi gondoktól menten, dolgozni tudó alkalmazottakat találjon a helyén. A végleges rendezés mértékében legyen hatásos és megfeleljen azoknak a nehéz viszonyoknak, amelyekre az átmenet időszakában emberi előrelátással számítani lehet. Számoljon az egyes szolgálati ágak különleges viszonyaival, oldja meg tisztán, világosan a szolgálati pragmatika kérdését. Kiinduló pontja a valóságos szükséglet legyen. Közte és az állam teherbírása között csak annyiban legyen meg a kapcsolat, hogy a közszolgálat alkalmazottját ne hozza más osztályokkal szemben jobb helyzetbe, s ezzel más osztályok terhére ne kösse le az állam teherbírását. Mind az ideiglenes segítés, mind a végleges rendezés kérdésében meg kell hallgatni a közszolgálati alkalmazottak érdekképviseletét, mert javadalmazási kérdésekben csak úgy juthatunk megnyugtató eredményekhez, ha minden érdekelt szabadon, egyenrangú fél gyanánt közölheti kívánságait, követeléseit. Nagyméltóságú Miniszterelnök Úr! Az élet közvetlen ismerőiként tártuk fel Nagy­méltóságod előtt a viszonyokat. Hozzájuk nem tettünk, belőlük el nem vettünk. Elő­adásunkban, a viszonyok ismertetésében vezetett bennünket a nemzet munkásának, a tisztviselőnek féltő szeretete és a bontakozó béke nagy, hatalmas munkájának megala­pozása. A sarjadozó béke ezernyi szociális problémája előtt állunk és várhatunk-e min­dent átfogó szociális munkásságot attól a tisztviselőtől, akinek szociális kérdéseit, még a szürke mindennapi gondokkal való vonatkozásában is megoldatlanul hagyta az állam? Vihet-e a munkába erőt és tartalmat, szárnyalást és emelkedettséget, kezdést és gondo­latot, akinek lelkét fogva tartja, akinek érzését emészti, akinek energiáját sorvasztja az élet, kétségbeejtő gondolat? Lehet-e tízezreknek tanító, oktató tanácsadója, bajaikban vigasztalója, szenvedésüknek megakadályozója, akit a maga családjának nélkülözéséhez vezet a rideg valóság? Az élet, az előttünk álló nagy feladatok, a nemzeti megújhodás, a jobb jövőre való áttérés munkája a tisztviselő kérdés sürgős és megnyugtató megoldását követelik az ál­lamtól, a törvényhozástól és a kormánytól. Ezt a megoldást kérjük és várjuk Nagyméltóságod közmondásos erős kezétől. A gyors és sikeres megoldás reményében vagyunk Nagyméltóságodnak Győr sz. kir. város törvényhatósági bizottsága, Győrött 1917. évi március 31-én tar­tott rendkívüli közgyűléséből. Győr szab. kir. város közönsége nevében: Farkas Mátyás polgármester GYVL IV. 1402. c. Győr thj. város tanácsának iratai, tanácsülési jegyzőkönyvek. 1917. évi 81. sz. 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom