Levéltári források Győr első világháborús éveiből II. 1917-1918 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 42/2020 (Győr, 2020)
Országos és helyi politikai közélet
ORSZÁGOS ÉS HELYI POLITIKAI KÖZÉLET ző, Weöreös Boldizsár tanácsos árvaszéki elnök, orvos: dr Petz Lajos tisztifőorvos, orvoshelyettes: dr Weisz Samu tb. főorvos, járási tisztviselők: Erdély Iván tanácsos, helyettes: Koller Jenő jegyző, bizalmi férfiak: Benes György és Gerő Mihály bizottsági tagok. Erről a m. kir. honvédelmi miniszter úr feliraton, a kiadó és a megválasztottak jegyzőkönyvi kivonaton értesítendők. GYVL IV. 1402. a. Győr thj. város tanácsának iratai, tanácsülési jegyzőkönyvek. 1917. év 397. sz. 7. forrás (1918. január 31.) Tárgy érdeme Tanács javaslata dr Bánóczy Gyula tb. főorvosnak a csehekkel szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó indítványa tárgyában. Végzés A cseh politikusok részéről támasztott vakmerő követelések,44 amelyek immár hazánk területi épségének megcsonkítására irányulnak, az egész magyarságnak felháborodását és tiltakozását váltják ki, és a törvényhatóságok — közöttük Győr szab. kir. város közösségét is arra késztették, hogy a magyarság érdekeinek és jogainak erélyes megvédését kérjék a sz. m. kir. kormánytól. A törekvésekkel szemben azonban minden rendelkezésre álló eszközökkel küzdenünk kell, s ha tiltakozásunk és felháborodásunk kifejezése nem bizonyult elég erős eszköznek arra, hogy eme jogtalan s a gyűlölet által táplált politikai törekvések felhagyására vezessenek, mindazon szent kötelékek, a melyek a magyart ezeréves hazájához fűzik, kötelességévé teszik, hogy erősebb eszközök alkalmazásához nyúljon. Mindezekre való tekintettel a közgyűlés a tanács mint állandó választmánynak dr. Mayer Lajos indítványával kiegészített 74/1918 számú javaslatához kimondja a következőket: Győr szab. kir. város közössége ismételten felháborodását fejezi ki a csehek azon törekvésén, mellyel — nem elégedve meg küzdelmünk és harci készségünk gyengítésével, nem átallják, mint az ellenség szövetségese — hazánk területére áhítozni; kívánatosnak tartja, hogy a velük való gazdasági érintkezés minél szűkebb területre szoríttassak, s ezért kimondja, hogy mindama iparcikkek beszerzésénél, amelyeket illetőleg a külföldi ipari termelésre van utalva, a cseh származású cikkek elől lehetőleg elzárkózik, ezen magatartásra a helybeli kereskedelmi és iparkamara útján az összes győri iparosokat és kereskedőket felkéri; kívánatosnak tartja, hogy a Magyarország területén tartózkodó mindazon csehek, akik eddigi viselkedésükkel arról tettek tanúságot, hogy a magyar államnak és a 44 A törvényhatósági bizottság gyakran foglalkozott az egész országot érintő (ekkor még) elvi politikai kérdésekkel. A közgyűlés itt az egyre többször napirendre kerülő nemzetiségi törekvésekre reflektált. Már a világháború előtt ismertek voltak pl. cseh politikusok részéről olyan elképzelések, melyek a pánszláv eszme jegyében Oroszország irányába közeledtek volna, az Osztrák-Magyar monarchia rovására. Ismert volt például Karel Kramar, későbbi csehszlovák miniszterelnök terve 1914-től. A „Szláv Birodalom” e szerint az Orosz Birodalomból, a Lengyel Cárságból, a Cseh Cárságból, a Bolgár Cárságból, a Szerb Királyságból és a Montenegrói Királyságból állt volna. A Cseh Cárság a cseh-morva területek és Szilézia mellett magában foglalta volna az „észak-magyarországi szlovák területeket” is, délen „Pozsonytól Visegrádig” és onnan Kárpátaljáig. Romsics 2002. 154-155. 29
