Levéltári források Győr első világháborús éveiből II. 1917-1918 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 42/2020 (Győr, 2020)
Jótékonyság, segélyezés, egészségügy
JÓTÉKONYSÁG, SEGÉLYEZÉS, EGÉSZSÉGÜGY 29. forrás (1917. március 8.) Bálint Mihály alapítványa84 hadiárvák részére. Végzés A Közgyűlés a tanács 847/917 számú javaslatára hálás köszönetének kifejezése mellett a letett 10000 korona alapítványt kezelésre átvállalja, s már most kijelenti, hogy az alapítvány jövedelmeit hadi árvák céljaira s e cél megszűnte után alapitó végrendeletében megjelölendő célokra fogja fordítani. Kimondja a Közgyűlés, hogy a határozatban foglalt kijelentéseinek nagyobb súlyául az alapítványról alapitólevelet fog kiadni, s a tanácsot utasítja, hogy az alapitó levél tervezetét mielőbb terjessze be. Erről az alapítót levélben, a tanácsot, s a számvevőséget jegyzőkönyvi kivonaton kell értesíteni. GYVL IV. 1402. a. Győr thj. város tanácsának iratai, tanácsülési jegyzőkönyvek. 1917. év 65. sz. 30. forrás (1917 pontos dátum nélkül) Győr szabad királyi város tanácsától. Tekintetes Katonai Állomásparancsnokság. Győr város a hivatásos tűzoltósággal a mozgósítás óta végzi a katonai sebesült és betegszállítást, s e hónap 18-án szállította tízezredik katonát.85 A szállítás egész tartama alatt az volt a város célja, hogy sebesült és beteg hőseinknek a vasútról vagy egyik kórházból a másik kórházba történő szállításánál minél több kényelmet biztosítson, s ezért rendelkezésre bocsájtottuk nemcsak a város betegszállító kocsijait, hanem felhasználtuk a célra az önkéntes tűzoltóság személyszállító kocsiját, s a súlyos sebesültek részére gumikerekű betegszállítókocsit is szereztünk be. A szállítás zavartalan biztosítására a pozsonyi katonai parancsnokság 476/914 számmal két pár lovat és kocsisokat bocsájtott a tűzoltóság rendelkezésére, s így zavartalanul, mondhatnók mintaszerűen folyt Győrött a szállítás. Elkerültük azt is, hogy a beteg katonák ne menjenek egyik kórházból a másikba sántítva, a falba fogódzva úgy az utcán, hogy szánalmat keltsenek. Volt eset többször, hogy a város gazdasági hivatala összes lovait kirendelte a sebesült vonat elé, s minden más munkát megakasztott, hogy egyszerre hét-nyolc mentő és betegszállító kocsival minél gyorsabban történjék a sebesültek elszállítása. 1916 év március havában az egyik pár lovat elvitte a szabadhegyi lógyűjtő parancsnokság, s azóta napirenden vannak a panaszok. A megmaradt egy pár ló a nagy igénybevétel folytán hamar leromlik, s bár a hiányos takarmányt a város költségén több ízben 84 Bálint Mihály (1841—1921) a Győri Szeszgyár Rt. egyik alapító tagja. Már a háborút megelőzően is jelentős adományokat biztosított pl. színház-építéshez, vagy a Győri Evangélikus Szeretet Otthon létesítéséhez. Az első világháború idején a hadiözvegyek, hadiárvák és hadirokkantak segítése érdekében alapítványt hozott létre. A korszakban önálló mentőszervezet nem lévén a tűzoltók végezték a sebesült- és betegszállítást. 85 85
