Levéltári források Győr első világháborús éveiből II. 1917-1918 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 42/2020 (Győr, 2020)

Jótékonyság, segélyezés, egészségügy

JÓTÉKONYSÁG, SEGÉLYEZÉS, EGÉSZSÉGÜGY fiatalkorúak védő szervezetével való együttműködés s így a gondozásnak, a pártfogásnak hatékonyabb kiterjesztése. E feladatok a segítő irodát közvetlenül és ma érintik. Polgármester Úrral több ízben lefolytatott beszélgetéseink folyamán leszűrődött az a megállapodásunk, hogy a segítő iroda nem maradhat csak háborús intézmény, szociális irányú működése nélkül a béké­ben sem maradhat Győr sz. kir. város közönsége. Ám, ha ebből a látószögből fogjuk fel a segítő iroda, vagy a helyébe lépő szervezet jövőjét, akkor a megalapozásra váró feladatok egész köre vár reá, azon felül, amiket az előbb voltam bátor felsorolni. Minden szociális kérdés, amelyet a város közönsége eddig tervezgetett, s amelyet a háború alatt rohanó élet első rangú követelményként felállított. Nem kívánok felsorolásba bocsátkozni, csak egyet említek meg, a kisdedvédelem erős, gyakorlatias megszervezését.82 A szociális problémák megoldása egész embernek teljes és nem megosztott munkáját kívánják s melléje a segítő irodába állandóan beosztott tisztviselőn kívül olyan tisztvi­selőt, akik ketten nem csak a napi forgalomba való beavatkozástól mentesítenek, de hivatva lesznek arra is, hogy az esetre, ha Polgármester Ür a jövőben másként rendelkezik munkaerőm felett, a kialakuló szociális ügyosztály önálló vezetését minden zökkenés nélkül átvegyék. A segítő irodával kapcsolatos teendőim mellett van még a város pénzügyeinek vezeté­se, amit a háború előtt a mellém beosztott jegyzős segítségével láttam el. A világháború közgazdasági következményei a város közönségét a legóvatosabb pénzügyi politikára és gazdálkodásra kényszerítik; annál is inkább, mert a háborúra is kiható és meg nem ren­dült pénzügyi megalapozottságát a békében is követett ugyanilyen pénzügyi politikának köszönheti. Az 1916. évi költségvetés előszava, bőségesen felsorolja azokat a feladatokat, amelyek előtt a város közönsége előtt áll, s amelyeknek teljesítéséhez anyagi eszközök megteremtéséről kell gondoskodnia. Ha valamikor kellett, úgy a hadi állapot tartama alatt, s még inkább a békére való átmenetben kell, hogy a város pénzügyeit egész ember, teljes munkaerejével intézze, mert másként a város háztartása azt a szilárd alapot, amelyen pénzügyei eddig állottak, elveszí­ti. A városi pénzügyek intézésének élére azért kell teljes munkaereje felett egyedül a pénz­ügyi reszort javára rendelkező tisztviselő, mert feladata nem csak a békés fejlődés anyagi eszközeinek rendben tartása és fejlesztése, hanem lázas erővel kell dolgoznia azoknak az anyagi eszközöknek megteremtéséért, amelyek a háború szülte feladatok megoldására szükségesek. Polgármester Ür előtt szóval ismételten kifejtettem, hogy bármily nagy is bennem a munkakedv és készség, bármennyire igyekszem is napi 10-12 órai munkaidő­vel a reám rótt feladatoknak megfelelni, időm és emberi erőm végességénél fogva a két súlyos munkakört immár ellátni nem tudom. Kifejtettem Polgármester Ür előtt, hogy a súlyos gazdasági viszonyok miatt előbbre való feladatnak tartom a város pénzügyeinek rendben tartását, kifejezést adtam annak az egyéni felfogásomnak, hogy a város pénz­ügyei terén önállóan immár 10 év óta szerzett tapasztalataimnál fogva a pénzügyi reszort élén van a helyem, de ha Polgármester Ür erőmet másutt, a szociális ügyek terén kívánja értékesíteni, természetesen ott is a legnagyobb munkakedvvel vállalom a reám háruló 82 Valószínűleg Eberth Géza tevékenysége hozzájárult, hogy egy hónappal később, 1917 februárjában megalakult a Kisdedóvó Egyesület. 83

Next

/
Oldalképek
Tartalom