Levéltári források Győr első világháborús éveiből II. 1917-1918 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 42/2020 (Győr, 2020)
Szociális viszonyok, társadalmi feszültségek
SZOCIÁLIS VISZONYOK, ÉS TÁRSADALMI FESZÜLTSÉGEK A családi pótléknak az a többlete, amely az ebben a pontban foglalt rendelkezések folytán az idézett te. 9. §-a alapján engedélyeztetik, az engedélyezhető határozat jogerőre emelkedését követő naptári évnegyedtől kezdve jár. 9. ) A családi pótlékot naptári negyedév szerint előlegesen kell utalványozni. 10. ) A családi pótlékot a tanács utalványozza, az egyes alkalmazottak igényjogosultságát e határozat az 1912 évi XXXV. te. és a végrehajtás tárgyában kiadott kormányrendeletek intézkedéseinek megfelelően az utalványozás alkalmával bírálja. 11. ) Az igényjogosultságra, az ellátatlanságra, a családtagok pótlékára, egyszóval a családi pótlékkal összefüggő minden olyan kérdésre nézve, amelyet ez a határozat nem említ, az állami, vármegyei és államvasúti alkalmazottak családi pótlékáról szóló 1912 évi XXXV. és 1917 évi IX. tcikkek és a végrehajtásuk tárgyában kibocsájtott kormányrendeletek az irányadók. A tanácsot utasítja a közgyűlés, hogy a szervezeti szabályrendelet legközelebbi módosítása alkalmával a családi pótlékokra vonatkozó rendelkezéseket a szabályrendelet tervezetébe illessze be. A m. kir. belügyminiszter úrhoz feliratot intéz a közgyűlés, hogy az útmestert az első, a tűzoltókat a második, az útkaparókat a harmadik csoportba helyezni, illetőleg az ily értelemben hozott határozatot jóváhagyni, s az ily módon szükséges állami segítséget megadni szíveskedjék. Már most kimondja a közgyűlés, hogy arra az esetre, ha a belügyminiszter úr az ekként jelentkező 4000 koronát meg nem terítené, azt a háztartás terhére átvállalja. Feliratot intéz továbbá a közgyűlés a m. kir. belügyminiszter úrhoz szíveskedjék a körrendeletnek azt az intézkedését hatályon kívül helyezni, amely szerint a városi pótlékot élvező alkalmazottak családi pótlékban nem részesülhetnek, kéri a miniszter urat, hogy a jelzett alkalmazottak családi pótlékához szükséges 7950 koronát megtéríteni szíveskedjék. Már most kimondja a közgyűlés, hogy az esetre, ha a belügyminiszter úr ez összeget meg nem terítené, azt a háztartás terhére átvállalja. A pénzügyminiszter úrhoz feliratot intéz, hogy a fogyasztási adókezelő személyzet részére a családi pótlék felemeléséhez szükséges 3700 koronának a fogyasztási adókezelési költségek terhére való elszámolását engedélyezni szíveskedjék. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrhoz felterjesztést intéz a közgyűlés, hogy a felsőkereskedelmi iskolai tanszemélyzet családi pótlékára szükséges 2000 koronát és az iparostanonciskolai tanszemélyzet családi pótlékára szükséges 1200 koronát tárcája terhére átvállalni szíveskedjék. Az 1917 évi IX. te. és a belügyminiszter úr körrendeleté szerint azok a városok, amelyek azokat a közigazgatási alkalmazottakat (napidíjasok, rendőrök, szolgák, tűzoltók,) is részesítették családi pótlékban, akikre nézve az 1912 évi LVIII te. a családi pótlékot kötelezően nem írja elő, csak a pótlék felemelés mértékéig részesülnek állami megtérítésben. Ez igazságtalan elbánás, - bünteti a szociális gondolkozású városokat,72 ezért a közgyűlés 72 A város saját terhére (hitelfelvétel árán is) a törvényileg meghatározott mértéknél nagyobb arányban igyekezett segíteni alkalmazottait és azok családjait. Ezt rendszeresen jelezték az illetékes minisztériumok felé, hangsúlyozva a törvények igazságtalanságát. Mint a forrásban is olvasható, a különbözet megtérítése ügyében a Belügyminiszterhez fordultak. 59