Levéltári források Győr első világháborús éveiből II. 1917-1918 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 42/2020 (Győr, 2020)
Szociális viszonyok, társadalmi feszültségek
SZOCIÁLIS VISZONYOK, ÉS TÁRSADALMI FESZÜLTSÉGEK Az elégtelen mértékű segítség mellett csakugyan a további lemondás, igény megszorítás lett a sorsa. Anyagi eszközök hiányában még nagyobb mértékű őszi élelem beszerzése sem gondolhatott, annál kevésbé pótolhatta ruházatát és hasonló nagyobb „beruházást” jelentő szükségleteit. Várt a jobb időkre, amikor a szükségleti cikkek ára kegyeskedik a tisztviselő javadalmazás mértékére leszállani. Ez a jámbor óhajtás azonban csak nem akart bekövetkezni. Most ott állanak a közszolgálat alkalmazottai, hogy mindennapi életszükségletüket, amelyet az ősszel nagyobb mértékű segítség mellett olcsóbban szerezhettek volna meg, nap-nap után megemelkedett árak mellett kénytelenek megvenni, nagyobb beruházás számba menő beszerzési cikkhez pedig az elmúlt évi árakhoz viszonyítottan kétszeres áron, meg egyáltalában nem juthatnak hozzá. A kisebb segítség bosszút állott önmagán. Amit az elmúlt évben kisebb árak mellett szerényebb mértékű segítséggel el lehetett volna érni, azt most az államnak sokkal hatalmasabb mértékű anyagi eszközökkel kell pótolni. Nyitott szemmel, a közvetlenség mindent felfedő erejének hatása alatt nézzük és látjuk azt a küzdelmet és vergődést, amelyet a közszolgálat alkalmazottai végig élnek. Helyzetük ecsetelésére nem kell költői színekhez folyamodnunk, sokkal beszédesebb módon szól a valóság, a számok rideg, csalhatatlan ereje. Csak a legfőbb élelmezési és ruházati cikkek árait hasonlítjuk össze, amelyeknek legmagasabb árát a kormányhatalomnak kellett megállapítania. A liszt ára volt 18-24 fillér, most 48-104 fillér, a zsír 2 korona, most 7 K, 20 fi, a burgonya 5 K, most 16-24 K, a bab 30 fi, most 56 fi, a te 24 fi, most 62 fi, a cipő 24 K, most az új legmagasabb ár mellett, ha az árú el nem tűnik, talán 60 K.-ért megkapható, íme a hatóságilag, tehát az állam kényszerítő erejével megszabott áraknál is, csak a polgári bab ára maradt 100%-os emelésen alul. És ha a hatósági rendezés alá nem vont első rendű szükségleti cikkek nagy tömegén nézünk végig, az áremelkedés még impozánsabb. A béke 90 koronás polgári öltözete 300 koronás árat öltött magára. Az árak felsorolásával nem békétlenkedés, vagy a termelő, közvetítő osztályok nagyobb hasznának a feltüntetése a célunk, hisz az árakkal végeredményben közgazdaságunk s így a nemzet fog erősödni, de reá akarunk mutatni arra, hogy a közszolgálati alkalmazottak nagy tömegében rejlő fogyasztók részére az állam köteles módot nyújtani, hogy az árak elviselhetetlenségébe bele ne pusztuljon. És a közszolgálat alkalmazottjának mindezeket az emelkedéseket 25—35%-kal megemelt törzsfizetéséből kell kiállítania. Ezek között a viszonyok között a lemondás és az igények leszorítása, amelyet mi magunk is fegyverként szorítottunk a feltornyosuló nehézségek elé a háború első évében — többé már nem segítenek. Itt az államnak hatalmas elhatározással és az anyagi eszközök nagy tömegével kell a közszolgálati alkalmazottak segítségére jönnie. Erős a hitünk és meggyőződésünk, hogy az államnak ez a hatalmas közbelépése bizton bekövetkezik, mert a viszonyok így parancsolják. S hogy e meggyőződésünk mellett az 1886. évi XXII. te. 2. §-án65 alapuló jogunknál fogva külön is felemeljük az ügy 65 1886. évi XXII. törvénycikk a községekről. A 2. § szerint „a község a törvény korlátái között önállóan intézi saját belügyeit, végrehajtja a törvénynek, kormánynak és a törvényhatóságnak az állami és a törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendelkezéseit”. A hivatkozott paragrafus tehát az önkormányzatiságra utal. 46
