Levéltári források Győr első világháborús éveiből II. 1917-1918 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 42/2020 (Győr, 2020)
Országos és helyi politikai közélet
ORSZÁGOS ÉS HELYI POLITIKAI KÖZÉLET nem vettem tudomásul és az „értekezlet” megtartása céljából a helyszínen megjelent 70- 80 túlnyomó részben asszonyokból álló csoportot feloszlattam, a kitűzött helyre jutását többeknek meggátolva, az értekezlet itteni gyűlés megtartását megakadályoztam. Midőn ezt bejelenteném, - tekintettel arra, hogy a rendőrhatóságnál socialdemokrata párt hivatalosan bejelentve nincs, annak elnöke is ismeretlen, - tisztelettel kérem értesíteni szíveskedjék, van-e nagyságodnak ily győri pártszervezetről tudomása, illetve be van-e jelentve, ki az elnöke, hány tagja van, a vezetők is be vannak-e jelentve és hol van a hivatalos helyiségük? Győr, 1918. április 14. Dr. Angyal Armand kir. tanácsos főkapitány GYVL IV. 1402. c. Győr thj. város ügyviteli iratai tan. 4148/1918 11. forrás (1918. április 18.) Polgármester Úr! Az itt állomásozó 4. számú bosnyák-hercegovinai gyalogezred52 legénysége részéről a bűncselekmények úgyszólván napirenden vannak. A tettesek a rendőrség ellen több ízben fegyverhasználatra is vetemedtek, a kár, melyet a köznek okoznak, óriási. Megkereséseket intéztem a helybeli katonai állomásparancsnoksághoz a korai takarodó elrendelése iránt, kimaradásuk korlátozása iránt, a kimaradók lefegyverzése iránt, konkrét esetekben a tettesek felelősségrevonása, nemkülönben őrjáratok kiküldése iránt, de eredménytelenül. Őrjárataik a bordélyháznál nem tartanak rendet, mert tévesen értelmezett faji összetartásuk rendkívül kifejlett. Napirenden vannak a lövöldözések, ablakbeverések és egyéb garázdálkodások, az idő enyhülésével a gyümölcsök, termés beérésével pedig, a múlt év tapasztalatai szerint a mezőrendőri kihágások fognak roppant mértékben elharapódzni. A vasúti lopásoknak is rendszerint ők a tettesei. Ezen garázdálkodás ellen a tettesek nagy száma, kiterjedt volta, s a sötétség miatt a rendőrség, karöltve a népfelkelő-különítménnyel és katonai rendőrséggel sem képes megvédeni a város közönségét. Életveszélyes, rendkívül fárasztó és végeredményében eredménytelen munkát végzünk, amely más teendőktől vonja el a legjobb erőket. Az állandó veszély, a magánvagyon féltése nagy elkeseredést váltott ki a város közönségében, elsősorban a gazdaközönségben, s a külvárosok kevésbé védett lakosságában, amely helytelen általánosítás révén nemcsak a bosnyákok, hanem a „katonák” ellen irányul, s a hadsereg és a polgárság közti szükséges barátságos hangulatot alapjaiban rendíti meg. Ezen érdekből, s a város nyugalma, a közönség békéje, a fenyegetett magán- és 52 A városban helyőrségi feladatot láttak el a 4. sz. bosnyák gyalogezred katonái. Az itt állomásozó katonákkal szemben először általános szimpátia volt tapasztalható, például a városban szervezett gyűjtésekből - mint kedvezményezetteket - őket sem hagyták ki. A világháború utolsó két évében azonban a romló közellátás feszültségeket eredményezett, így a sajtóban és a levéltári iratokban rendszeressé váltak a bosnyák katonák által elkövetett erőszakos cselekedetekről szóló tudósítások, jelentések. A város vezetése a háború utolsó hónapjaiban már a bosnyák katonák elhelyezését igyekezett elérni, eredménytelenül. 32
