Levéltári források Győr első világháborús éveiből II. 1917-1918 - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 42/2020 (Győr, 2020)

Országos és helyi politikai közélet

ORSZÁGOS ÉS HELYI POLITIKAI KÖZÉLET

Pécsi István Wajdits Béla41 elnök párttitkár

GYVL IV. 1402. c. Győr thj. város ügyviteli iratai tan. 3893/1917.

5. forrás

(1917. november 30.)

Tárgy érdeme

Adomány a székelyudvarhelyi vashonvédra.42

Végzés

A közgyűlés a tanács, mint állandó választmánynak 9320/917. számú javaslatára a Székelyudvarhelyen felállítandó vasszékely szoborra a háztartás rendkívüli kiadások rovata terhére 200 korona azaz kettőszáz koronát megszavaz és utasítja a pénztárt, hogy ezen összeget postautalványon küldje meg a székelyudvarhelyi előkészítő hivatal elnökének.

Erről a számvevőség két példányon és a székelyudvarhelyi előkészítő hivatal elnöke jegyzőkönyvi kivonaton értesítendők.

GYVL IV. 1402. a. Győr thj. város tanácsának iratai, tanácsülési jegyzőkönyvek. 1917. év 384. sz.

6. forrás

(1917. december 20.)

Tárgy érdeme

Előterjesztés a sorozó bizottság újjáalakítására.

Végzés

A közgyűlés a véderő törvény végrehajtása tárgyában hirdetett utasítás 40 §-a értelmében a sorozó bizottságot 1918. évre a következőkép alakítja meg:

Elnöke: Farkas Mátyás polgármester43, elnökhelyettes: dr Hőfer Vilmos főjegy41 Wajdits Béla 1916-tól a Szociáldemokraták győri titkára. Károlyi Mihály elnöksége idején a város kormánybiztosa volt. 1919. március 21. után a direktórium tagja; emiatt később bíróság elé állították. A törvényszék felmentette, ezt követően Csehszlovákiába emigrált.

42 Székelyudvarhelyi vashonvéd, másnéven vasszékely. 1917. december 8-án avatták fel Székely udvarhelyen. Az ún. vashonvéd szobrok leginkább fából készültek, jótékony célból szögeket, vaslapokat lehetett vásárolni, melyekkel lefedték a szobrot. A székelyudvarhelyi Vasszékely szobor a jótékony cél mellett a városban székelő 82. székely gyalogezrednek is emléket állított.

43 Farkas Mátyás polgármester (1867-1934) a Győri Királyi Jogakadémián szerzett diplomát. 1890. június 15-étől állt a város szolgálatában. Az 1915. június 28-i közgyűlésen választották polgármesterré. Korábban a város főjegyzője volt. Az első világháború idején a hadigondozás területén ért el eredményeket, 1919. április 22-én a Tanácsköztársaság alatt lemondatták, később internálták. 1919. augusztus 6-án foglalta el ismét hivatalát. A nagyvonalú beruházásokat és építkezéseket szorgalmazó politikájával stabilizálta a város életét. Amint több itt olvasható forrás is jelzi, kiemelt figyelmet fordított a szociális ügyekre, többek között újjáélesztette a szegényházat, anyagilag támogatta a népkonyhákat.

28