Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)
Tanulmányok - Szatlóczki Gábor: A polgár, a zsellér és a jobbágy. Adalékok a győri polgárság középkori adattárához
A POLGÁR, A ZSELLÉR ÉS A JOBBÁGY képző velài, illetve középkori plébánia, a köztük fennálló esetleges filiális viszonyrendszerre egyelőre nincsenek még csak ráutaló adataink sem. Egyedül Kertesszer esetében valószínűsíthető, hogy a püspök Királyfölde birtokához kapcsolódott és azzal közös ispánságot alkothatott.89 Mindebből pedig az következik, hogy egy királyföldei városi polgár nem rendelkezett „győri” polgárjoggal, ahogy egy kertesszeri, vagy szentalberti polgár sem. Ennek megfelelően egy kertesszeri polgár nem részesült mindazon kiváltságok biztosította előnyökből, melyekkel a győri várbeli és azon kívüli civitas, illetve a káptalani civitas polgárai éltek. Mindezek után csak egyetlen kérdés maradt: kit tekinthetünk valóságosan győri polgárnak? Ennek eldöntése egyszerre bonyolult és egyszerű. A város fogalmának másodlagos helyrajzi értelme ugyanis a fentebbiek ellenére a hétköznapokban is jelen volt, más szóval, aki Győrbe ment, az nem feltétlenül írta le a levelében, hogy a püspöki vagy a káptalani civitasban járt-e. Ilyenformán megkockáztatható, hogy a 16. század elejéig hétköznapi értelemben Győr elnevezés alatt egyszerre értették a püspöki és káptalani várost is, míg a tágabb vonatkozásban csak egy-egy felsejlő adat, például az önálló település léte ellenére 1518-ban egyszerűen csak szintén Győrnek írt Hédervári-birtok utal.90 írhatnám úgy is, hogy a püspöknek is volt Győrben egy polgári közössége és a káptalannak is. Mégis az azonos földrajzi elnevezés ellenére, a polgári jogviszony természete nem engedi meg az effajta leegyszerűsítést, ha egyébiránt helyrajzi vonatkozásban ez már a középkorban is valamilyen formában jelen volt. Éppen ezért a mai értelemben vett győri polgárok nem léteztek, ellenben győri várbeli/püspöki, illetve győri káptalanvárosiak igen. Mellettük 1518-ban éltek még királyföldei, szentalberti, szentbenedeki, szombathelyi, kertesszeri stb. polgárok, de éppen mindezen közösségek polgári jogainak gyanítható különfélesége okán, ahogy Dunán inneni polgárok közössége sem létezett pusztán azért, mert egyetlen azonos nevű földrajzi térségben éltek, úgy egységes győri polgárság sem. Végezetül érdemes módszertani szempontból is áttekintenünk a szerzők tanulmányában a győri polgárság közé sorolt csoportok jogállását. Mindenekelőtt szükséges leszögezni, hogy polgárjoggal és abból fakadó mindennemű előjoggal és kötelezettséggel csak a város, avagy falubeli ülések/sessiok ingatlanigazságának birtokosai rendelkeztek, de ők sem előjogként nyerték el azt, tudniillik a közösség tagjain múlott, hogy a meghatározott feltételek szerint kit fogadtak be maguk közé.91 Ekképpen nem bírt polgárjoggal sem iráni eredetű szavunk (uer) elsődleges jelentése: valamit körbe/körül fon, fordul, tekeredik. Pokorny 1951. 1160. Ahogy tehát körül való fedezékként a mocsárból is lehetett várfal építése nélkül Sárvár, úgy a váras fogalomnak való megfeleléshez a körül járó őrizet is elengedő volt. Ugyanakkor az oppidumok városfalát és egyéb védműveit (praesidiis) leggyakrabban kertnek, kerítésnek, palánknak írták, mivel általánosságban a sessiok határoló kerítéseinek - a mező felől eső részek - megerősítésével készültek, mint Kanizsán vagy Győrben: „... menyi erűséke mast is vagyon az külsü kerteknek, nem hal mek sem ló, sem ember, kinek élése vagyon. ” 1555. január 22. Csány. MNL OL E 185 7. d. Csányi Ákos - Nádasdi Tamás nr. 58.; Győr 1545 előtt épült faláról: „... az nacsdkod csináltata kerte melet tartatot mek Gyűr .... MNL OL E 185 Csányi Ákos - Nádasdi Tamás nr. 409. Az oppidum kérdés terminológiai problémájáról korábban Ladányi 1992. 3-12., Gulyás 2014. 391M03. 89 Az adattárban a Héderváriak két királyföldi ispánja is szerepel. Horváth—Nemes-Vajk 2019. 160., 182. 90 Horváth 2005. 147. 91 Lakatos 20\9. 42M3. 27
