Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)
Forrásközlések - Vajk Borbála: Győr Megyei Jogú Város Levéltárának középkori oklevelei
VAJK BORBÁLA Az 1901-es mutatóban szereplő, összesen 10 darab oklevélből (az első) hét darab ma is a városi levéltár Mohács előtti anyagát képezi. A nyolcadik oklevél, amiről az 1901- es mutatóból mindössze annyi derül ki, hogy „Corrardus, IV. Béla királytól kap adományt”, nem szerepel a városi levéltár mai gyűjteményében. Fellelhető viszont az oklevél régi jelzete Szentpétery Imre kritikai jegyzékében, melyből kiderül, hogy IV. Béla király 1240. július 28-i adományleveléről van szó, melynek 1592-es, Istvánffy Miklós nádori helynök általi átirata volt a Z fiók 3. dobozának 8. számú irata.18 Nehezíti az azonosítást, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Diplomatikai Fényképgyűjteményében egy másik, 1604. évi oklevél van a Győr városi középkori oklevelek 8. régi jelzet alatt, ami a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának anyagát gazdagítja.19 Az egykori Z fiók harmadik dobozának 9. számú irata egy 18. századi másolat volt III. András 1295. április 6-i okleveléről, melyben átírta V. István 1271-es kiváltságlevelét.20 Ez lehetett az a másolati példány, amelyet Fejér György felhasznált az 1820-as munkájához. Ezen okmányt Szentpétery Imre 1943-as munkájába még felvette,21 azóta viszont lappang; Borsa Iván 1987-es kötetében, III. András oklevelei kapcsán már nem találta ezt a példányt.22 Weisz Boglárka és Zsoldos Attila felvetették, hogy a győri káptalan magánlevéltárában található, III. András 1295-ös oklevelének szám nélküli 18. századi másolata,23 vagy „egy ehhez igen közel álló olvasatot adó, ma már ismeretlen példány lehetett a Győr város levéltárában őrzött másolat”.24 A másolati példányok és a kiadott szövegeik alapján levont következtetést — miszerint a jelzet nélküli példány lehetett valaha a városi levéltárban — megingatja az a tény, hogy a káptalan magánlevéltára (melyből a jelzet nélküli másolati példány is előkerült), a hiteleshelyi anyaggal ellentétben soha nem érintkezett városi levéltári iratokkal. Ezért inkább hajlok arra, hogy az egykor a városi levéltárban őrzött másolati példányt ma is ott kell keresni, csak az újkori anyagban. Az egykori levéltári doboz utolsó, 10-es számú irata minden bizonnyal a budai káptalan 1222. szeptember 10-i hamis határjáró oklevelének lehetett egy 18. századi másolata, melyről egy másolati példányt a Győri Egyházmegyei Levéltár is őriz.25 Mivel 1950-ben az államosítás következtében a városi levéltárat (valamint később a győri és — papíron — a pannonhalmi hiteleshelyi levéltárakat) beolvasztották a Győr-18 Szentpétery így adja meg a provenienciát: Győr város levéltárában, Z. fiók 3. doboz, 8. sz. RA 689. 19 MNL OL DF 283625. Sajnálatos módon az 1880-as belügyminisztériumi körrendeletre a vármegye levéltárának adott válaszai elkallódtak. így nem derülhet ki, hogy 1880-ban volt-e a megyei levéltárnak Mohács előtti anyaga. Lengyel 1962. 121. 20 A lappangó 18. századi másolatról lásd részletesen: Weisz—Zsoldos 2019. 237—274. 21 RA 2132. III. András 1295-ös oklevelének ezen lappangó másolatán kívül a győri káptalan magánlevéltárából kerültek elő példányai. Weisz—Zsoldos 2019. 237. 22 RAA 011. 23 Győri Egyházmegyei Levéltár, Győri káptalan magánlevéltára törzsanyag, Theca XX. s. n. (MNL OL DF nincsen) 24 Weisz—Zsoldos 2019. 244. 25 Hecse (ma Győr része) határjáró oklevele. MNL OL DF 206873. Másolata a Győri Egyházmegyei Levéltár Győri káptalan magánlevéltára törzsanyagában, MNL OL DF 278100. Kiadva PRTI. 796-798. (196. sz.), Karácsonyi 1902. 14. (76. sz.) A korábbi kiadások felsorolásával. 96
