Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)
Forrásközlések - Vajk Borbála: Győr Megyei Jogú Város Levéltárának középkori oklevelei
VAJK BORBÁLA ményként a levéltár 1846-tól működött: a Helytartótanács 1846. február 10-i, 6012. számú határozatában kikötötte, hogy királyi rendeletre „ezen városban egy levéltárnoki állomás” rendszeresíttessen.6 A március 20-i tanácsülésen levéltárnoknak Streibig Károly tiszteletbeli ügyészt választották meg. A városházi levéltárnak ekkor két részét említik, a nyilvános és a külön levéltárat.7 Utóbbiban őrizhették a régebbi, értékesebb anyagot. Kérdés, hogy ebben az anyagban volt-e középkori oklevél. Az ezzel kapcsolatos legkorábbi adat 1820-ból való; a Tudományos Gyűjteményben megjelent Nagy Győr jelességei című művében Fejér György (Y álnéven)8 közölte III. András azon oklevelét, melyben átírta V. István 1271-es kiváltságlevelét. Mint fogalmaz, az oklevél Győr város levéltárában található, azonban az nem derül ki egyértelműen, hogy eredeti oklevelet, vagy másolatot használt-e a munkájához.9 Weisz Boglárka és Zsoldos Attila e témában tett kutatásai kimutatták, hogy a használt forrás a „Győr város levéltárában őrzött 18. századi másolat lehetett”.10 Azt, hogy tényleg nem eredeti, hanem másolati példány lehetett Fejér kezében, erősíti, hogy néhány évvel későbbi munkájában Czech János is egy, a városi levéltárban őrzött másolatot idéz a szóban forgó oklevélről, eredeti példányt nem említ.11 Árnyalja a képet viszont, hogy Fejér 1829-ben megjelent kötetében azt írta, hogy III. András átíró oklevelének eredetijéből dolgozott,12 e kijelentésének igazságtartalma a fentiek ismeretében azonban megkérdőjelezhető. Tehát a 19. század első felében minden valószínűség szerint III. András 1295-ös megerősítésének egy 18. századi másolata lehetett a városi levéltárban, amelyet később az 1901-es leltár mutatója is említ.13 Ez persze felveti a kérdést: ha volt egy másolat, azt milyen és hol őrzött eredetiről másolták a 18. században? Szintén nem emlékeznek meg egyetlen eredeti, középkori oklevélről sem 1880-ban, a levéltár anyagának felmérésekor. Ekkor ugyanis az Országos Levéltár belügyi körrendelet útján kötelezett minden közlevéltárat, hogy állapotáról és anyagáról jelentést tegyen. A Győr városi levéltárról ezt az anyagot Visky József városi levéltárnok készítette el, és 1880. július 25-én terjesztette be.14 Ebből kiderül, hogy a levéltár anyagában, mely a városháza nyugati oldalán két első emeleti szobában volt elhelyezve, nincsen Mohács előtti oklevél; mint írja, valószínűleg a török uralom alatt tönkrementek. A két legrégebbi iratként II. Rudolf király 1604. április 8-i kiváltságlevelét, valamint Sinan Ban Ali 1594. júliusi levelét jelölte meg.15 6 GyVL Győr Szabad Királyi város tanácsának iratai, Tanácsülési jegyzőkönyvek, 1846: 1113. 7 GyVL Győr Szabad Királyi város tanácsának iratai, Tanácsülési jegyzőkönyvek, 1846: 1262. 8 Az Y álnév alatti szerző minden bizonnyal Fejér György. Gulyás 1956. 479. 9 Y[Fejér] 1820. 1 1-14. Ehhez lásd még: Weisz—Zsoldos 2019. 241. 10 Weisz—Zsoldos 2019. 242. 11 Czech 1827. 16. 1. lj. Weisz—Zsoldos 2019. 240. 12 1829: „ex autographo Andreae III. transumto, in archiuo Ciuico conseruato, exscriptum”. CD V/1. 146-149. Weisz—Zsoldos 2019. 239. 13 Mutató Győr szabad királyi város levéltári leltárához, 1901. GyVL XV. Gyűjtemények, 6. Győr város levéltárára vonatkozó iratok gyűjteménye. 14 A belügyminiszter 1880. május 30-i 18684. sz. körrendeletére Visky válasza: GyVL XV. Gyűjtemények, 6. Győr város levéltárára vonatkozó iratok gyűjteménye. 259/1880. 15 Ezek az iratok ma is a levéltár anyagát gyarapítják. 94
