Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)
Tanulmányok - Szatlóczki Gábor: A polgár, a zsellér és a jobbágy. Adalékok a győri polgárság középkori adattárához
Szatlóczki Gábor A POLGÁR, A ZSELLÉR ÉS A JOBBÁGY Adalékok a győri polgárság középkori adattárához A Győri Tanulmányok 2019. évi 40. kötetében jelent meg Horváth Richárd, Nemes Gábor és Vajk Ádám összeállításában Győr város középkori polgárainak adattára. A tanulmány címe már önmagában is figyelmet keltő, lévén ritkán fordul elő, hogy egy középkori város polgárainak névtárát, nem kevés munkával, valamely kutató összeállítsa.1 Mivel a három szerző egyben a város múltját öt kötetben tárgyaló sorozat 1301 és 1526 közötti időszakát bemutató fejezeteinek írói, felettébb nagy érdeklődéssel vettem kézbe a tanulmányt. Annál is inkább, mivel a győri adattár a további város- és társadalomtörténeti kutatások szempontjából rendkívül fontos kezdeményezés, valamint, különösen a módszertani bevezető okán, például szolgálhat a jövőbeni hasonló munkák egész sorához. Mindazonáltal, mivel a szerzők reményei szerint a későbbi kutatások számára „egy használható és tovább fejleszthető alapot" hoztak létre, úgy gondolom, hogy Győr város történetének megismeréséhez, illetőleg a majdani újabb adattárak elkészítéséhez mindenképpen indokolt néhány észrevételt tennem. Az adattár összeállításának módszeréről Bármely adattár, különösen egy közös szempontrendszer alapján összeállított névsor esetében alighanem nincs fontosabb kérdés, mint azon ismérvek pontos meghatározása, hogy a listában kinek a személye, helyesebben fogalmazva, a neve és az adatai kerülnek felvételre. Az adatgyűjtés legfőbb szempontjaként a szerzők két alapkritériumot határoztak meg: elsőben, hogy az adott személy győri, másodsorban pedig „polgár” legyen. E szempontokból kiindulva a tanulmány készítői „Győr” polgárainak 1526-ig tartó adattárát a birtoklástörténeti források alapján a királyi, majd püspöki „városrész”, a káptalani „városrész”, illetve az úgynevezett Királyfölde, továbbá a kisebb „városrészek” lakosaiból állították össze. Emellett a „jogi értelemben vett jobbágyok”-at is „a „polgárok”, szabatosabban: városlakók” adattárába sorolták, miszerint a „káptalani városrészben lakó ... jobbágyok”-^, mint „mezővárosi”polgárok”-at vették figyelembe.2 Mindezen felül további új szempontokat és lehetőségeket is megvizsgálva felvették a polgárok közé a bécsi, krakkói és prágai egyetemekre járt győri előnevű személyeket, de kihagyták azokat, akikről meg1 Gulyás 2014b 117-122. Korábban Gulyás László Szabolcs Hosszúmező, Huszt, Sziget, Técső és Visk városok polgárairól közölt egy adattárat, bár a szerzőkkel ellentétben módszertani kérdésekkel nem foglalkozott. 2 Horváth-Nemes-Vajk 2019. 154-155. 7
