Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)
Tanulmányok - Horváth József: A kiskorú árvákról való gondoskodás a 17-18. századi Győrben
HORVÁTH JÓZSEF Összegezve azt mondhatom: ruhaanyagok vásárlására és megvarratására ugyanúgy rendszeresen költöttek, mint a már meglévő viseleti darabok javíttatására. Lényegesen kevesebb, de nem elhanyagolható számú tétel található az árvák taníttatásával kapcsolatos kiadásokról is. Már az első esztendő elszámolásaiban találhatunk ezzel kapcsolatos adatokat: • 1732. december 17-én „Károly férfi Gyermektul oskola járásért oskola Mesternek hatt holnapért” egy forintot és 20 dénárt fizetett ki az árvák vagyonának kezelője; • ugyanezen a napon Károly számára „könyvre Papirosra és egyéb Szükséghire” 1 forintot és 24 dénárt adott Naszvady uram Mlinarics Adám gyám kezéhez; • de tanulhattak a lányok is: egy szeptember elsején kelt feljegyzés szerint „Katta Leánytul oskola Mesternek tizen négy hétért hogy oskolában járt minden hétre egy garast”, azaz összesen hetven dénárt fizetett ki a vagyon kezelője; míg Terézia után 24 hétre 1 forintot és 20 dénárt vett fel az oskolamester október 10-én. A későbbi évek elszámolása is tartalmaz még több, az árvák taníttatásával kapcsolatos érdekességet; ezek közül csupán néhányat emelhetek ki: • többször találkozhatunk tankönyv vásárlására tett kiadásokkal, és nem csupán Károly számára — aki többek között egy német ábécéskönyvvel, egy „Principia”val, egy „Comparatios” könyvvel és egy „Canisius”-sal lett gazdagabb -, de a lányok számára is; így Terézia számára is költött a tutor „tanuló könyvre”. Róla megtudjuk azt is, hogy az apácáknál tanult: 1735. szeptember 7-én fizetett utána a vagyon kezelője „Apaczákhoz Iskola járásért és fa Pénzért” egy forintot; • egy másik bejegyzésből az is kiderül, hogy Terézia csipkekötést is tanult: 1734. május 22-én „Csipke kötő Iskolában való Járásáért” egy forint ötven dénár kiadást jegyeztek fel; • de tanult csipkekötést Julinka is: esetében még azt is feljegyezték, hogy a csipkekötő fa 20 dénárba került! Mindezen adatok bizonyítják - több más mellett — azt is, hogy a Győrött 1726- ban letelepedő orsolyita apácák71 nagy hangsúlyt fektettek a lányok gyakorlati képzésére; mint ahogy azt is, hogy a győri polgároknak volt ilyen jellegű igénye - és még az árván maradt lányok esetében is gondot fordítottak a gyámok erre. Számos adat tanúskodik az árvák vallásos neveléséről is. Több esetben utalnak például arra, hogy valamelyik gyermek számára vallásos tárgyú könyvet is vettek. Károly például a fentebb már említett „Canisius” mellett - nyilván Canisius Szent Péter ekkortájt nagyon népszerű katekizmusáról van szó - később „egy uj bőr tábláju Kanisiust” is kapott; míg az előbbi tíz, az utóbbi húsz dénárba került. Kata számára viszont „egy tanuló könyvet Szent Ferencz nevőtt” vásárolt 1733-ban a gyámja. Megjegyzem: az árvák a szüleiktől is örököltek már néhány imádságos könyvet, amint azt a hagyatéki leltárból láthatjuk.72 A vallásos nevelés fontos eszköze volt a búcsújárás is; erre is találunk néhány értékes adatot az elszámolásokban. Megtudjuk például, hogy Évának, amikor „Boldogít Asz-71 Bedy 1939. 72-73. 11 Horváth 2001a. 292. 70
